Tartási kötelezettség elmulasztása – tényállás, büntetési tételek és jogi következmények
Stratégiai büntetőjogi képviselet olyan ügyekben, ahol a hatóságok a jogerős vagy végrehajtható határozatban előírt tartási kötelezettség szándékos vagy önhibából történő elmulasztását vizsgálják. Ezek az eljárások egyszerre érintenek családjogi, végrehajtási és büntetőjogi következményeket.
📞 Azonnali jogi segítség – 06 30 515 8098
Debrecen • Hajdúböszörmény • Országos képviselet
Mit jelent a tartási kötelezettség elmulasztása a Btk. szerint?
A bűncselekmény akkor valósul meg, ha valaki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét – tipikusan gyermektartásdíj vagy egyéb eltartási kötelezettség – önhibájából nem teljesíti.
A büntetőjogi felelősség alapja nem pusztán a fizetés elmaradása, hanem az, hogy a kötelezett képes lett volna teljesíteni, mégsem tette meg. Ennek vizsgálatakor a hatóságok kiemelten elemzik a jövedelmi, vagyoni és munkavállalási körülményeket.
A jogi minősítés központi elemei
- Végrehajtható hatósági határozat fennállása (bírósági ítélet, egyezség, határozat),
- A kötelezettség önhibából történő nemteljesítése,
- A kötelezett jövedelmi és vagyoni helyzete, munkaképessége,
- A nemfizetés tartóssága és mértéke,
- A jogosultat érő következmények, különösen súlyos nélkülözés.
A (2) bekezdés szerinti minősített eset akkor áll fenn, ha a nemfizetés a jogosultat ténylegesen súlyos nélkülözésnek teszi ki.
Jogszabályi háttér – Btk. 212. §
⚖️ Tartási kötelezettség elmulasztása – Btk. 212. §
212. § (1)
Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
212. § (2)
Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, és ezzel a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
212. § (3)
Az (1) bekezdés alapján az elkövető nem büntethető, a (2) bekezdés esetén büntetése korlátlanul enyhíthető, ha kötelezettségének az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig eleget tesz.
Kapcsolat – Azonnali jogi segítség
Ön vagy hozzátartozója ellen büntetőeljárás indult?
Az első nyilatkozat és az eljárás korai lépései meghatározzák az ügy teljes kimenetelét.
📞 Hívja most dr. Szabó Dávid ügyvédet – 06 30 515 8098
Debrecen • Hajdúböszörmény • Országos képviselet
Jogi nyilatkozat
A fenti tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsnak. Minden ügy egyedi elbírálást igényel.