Dr. Szabó Dávid
ügyvéd

Gyógyszerhamisítás – tényállás, büntetési tételek és jogi következmények


⚖️ Gyógyszerhamisítás

Btk. 185/A. §

185/A. § (1) Aki
a) gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt meghamisít, illetve hamis gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt készít,
b) hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, illetve indokolatlan mennyiségben kínál, átad,
c) hamis vagy meghamisított gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy indokolatlan mennyiségben megszerez, tart,
d) Magyarországon nem engedélyezett gyógyszert vagy állatgyógyászati készítményt indokolatlan mennyiségben megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít,
e) gyógyszerhez vagy állatgyógyászati készítményhez kapcsolódó eredeti dokumentumot kereskedelmi céllal rendeltetésétől eltérően felhasznál,
f) olyan gyógyszert, állatgyógyászati készítményt, amelynél a gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok megszegése miatt az ellátási lánc folytonossága nem igazolható, a jogszerű ellátási láncban forgalomba hoz vagy azzal kereskedik,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt az ellenőrzött anyagokról szóló 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet [a továbbiakban: 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet] 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 3. vagy 4. jegyzékén szereplő pszichotróp anyag tartalmú gyógyszerre vagy állatgyógyászati készítményre, illetve a bejelentési kötelezettség megsértésével, engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve ilyen gyógyszer vagy állatgyógyászati készítmény hatóanyagára követik el, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

(2a) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú gyógyszert, gyógyszer hatóanyagot, állatgyógyászati készítményt jogosulatlanul forgalomba hoz vagy azzal kereskedik.

(3) A büntetés az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált
okoz.

(4) A büntetés a (2) bekezdésben meghatározott esetben
a) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti bűncselekmény maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást,
b) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti bűncselekmény halált
okoz.

(5) Aki a bűncselekményt
a) az (1) bekezdés a)–e) pontjában, a (2) és a (2a) bekezdésben meghatározott esetben
aa) egészségügyi dolgozóként,
ab) gyártásra, nagykereskedelemre, közvetlen lakossági ellátás végzésére engedéllyel rendelkező szervezet alkalmazottjaként, vagy
b) bűnszövetségben
követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) és a (2a) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Az (5) bekezdés szerint büntetendő, ha az (1) bekezdés b) vagy f) pontjában, illetve a (2a) bekezdésben meghatározott gyógyszer vagy állatgyógyászati készítmény sajtótermék, médiaszolgáltatás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján válik a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

(7) Aki az (1)–(6) bekezdésben meghatározott gyógyszerhamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(8) E § alkalmazásában
a) indokolatlan mennyiség alatt olyan mennyiséget kell érteni, amelyről megállapítható, hogy nem valamely meghatározott személy személyes szükségleteinek kielégítését célozza,
b) Magyarországon nem engedélyezett gyógyszer vagy állatgyógyászati készítmény alatt érteni kell azt a terméket is, amelyben gyógyszerhatóanyagot az adott termék összetételére vonatkozó jogszabályi előírások megsértésével használnak fel. Engedélyezett gyógyszernek kell tekinteni azt a magyarországi forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszert is, amelyre nézve olyan, az (1) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott magatartást fejtenek ki, amely jogszabályban előírt hatósági engedély birtokában vagy bejelentést követően jogszerűen végezhető.

Stratégiai büntetőjogi képviselet egészségügyi és gazdasági bűncselekményekben a gyanúsítástól a jogerős döntésig.

A gyógyszerhamisítás kiemelten súlyos megítélésű tényállás. Már a hamis vagy nem engedélyezett készítményekkel kapcsolatos kereskedelmi jellegű magatartások is büntetőjogi felelősséget alapozhatnak meg, és egészségkárosodás esetén a büntetés jelentősen súlyosbodik.


📞 Azonnali jogi segítség – 06 30 515 8098
Debrecen • Hajdúböszörmény • Országos képviselet


Mikor valósul meg a gyógyszerhamisítás?

A gyógyszerhamisítás nem csak a „hamis tabletta” készítését jelenti. A Btk. több, egymástól eltérő magatartást is büntet, például:

  • hamisítás / meghamisítás, hamis gyógyszer vagy állatgyógyászati készítmény készítése,
  • hamis/meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett készítmény forgalomba hozatala, kereskedelme, illetve indokolatlan mennyiségben kínálása, átadása,
  • hamis/meghamisított készítmény behozatala, kivitele, átszállítása, illetve indokolatlan mennyiségű megszerzése, tartása,
  • dokumentumok kereskedelmi célú, rendeltetéstől eltérő felhasználása,
  • olyan gyógyszerek forgalmazása/kereskedelme, amelyeknél az ellátási lánc jogszerűsége nem igazolható.

A jogi minősítésben tipikusan döntő kérdések

  • mi minősül hamisnak / meghamisítottnak,
  • engedélyezett-e a készítmény Magyarországon (és milyen jogcím alapján),
  • a mennyiség „indokolatlan”-e (nem személyes szükséglet),
  • a tartalom pszichotróp anyagot érint-e (külön szabály),
  • történt-e egészségkárosodás vagy halál,
  • van-e minősítés: egészségügyi dolgozóként, engedéllyel rendelkező szervezet alkalmazottjaként, bűnszövetségben, illetve nagy nyilvánosság útján történő hozzáférhetővé tétel.

Büntetési tételek

A törvényi fenyegetettség több “lépcsőben” emelkedik:

  • Alapeset (bűntett):
    3 évig terjedő szabadságvesztés
  • Pszichotróp anyagot érintő esetek (3. vagy 4. jegyzék szerinti hatóanyag, illetve engedély/bejelentés megszegése hatóanyagra):
    1–5 év szabadságvesztés
  • Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti magatartás maradandó fogyatékosságot / súlyos egészségromlást okoz:
    1–5 év, halál okozása esetén ➝ 2–8 év
  • Ha a (2) szerinti (pszichotróp tartalmú) esetben okoz egészségromlást vagy halált:
    2–8 év, illetve 5–10 év
  • Minősítő körülmények (pl. egészségügyi dolgozóként, engedélyes szervezet alkalmazottjaként, bűnszövetségben):
    ➝ az alapesetnél 1–5 év, a pszichotrópos esetnél 2–8 év
  • Nagy nyilvánosság (sajtó, média, elektronikus hírközlő hálózat útján):
    ➝ minősített elbírálás (az (5) szerinti szabályok szerint)
  • Előkészület:
    vétség, 1 évig terjedő szabadságvesztés

Ön vagy hozzátartozója ellen eljárás indult gyógyszerhamisítás miatt?
Az első kihallgatás és a minősítés (pszichotróp tartalom, indokolatlan mennyiség, ellátási lánc) már a nyomozati szakban eldöntheti a kockázatot.

📞 Hívja most dr. Szabó Dávid ügyvédet – 06 30 515 8098
Debrecen • Hajdúböszörmény • Országos képviselet


Jogi nyilatkozat

A fenti tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsnak. Minden ügy egyedi elbírálást igényel.