Jogszabályi háttér – Btk. 234. §
⚖️ Btk. 234. § – Közúti veszélyeztetés
234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
- a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
- b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
- c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
- d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
Mit jelent a közúti veszélyeztetés a Btk. szerint?
Közúti veszélyeztetést követ el az, aki a közúti közlekedés szabályainak súlyos megszegésével mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, illetve balesetet idéz elő.
A jogi minősítés kulcskérdése, hogy fennállt-e valós, konkrét veszélyhelyzet – nem pusztán szabályszegés, hanem olyan magatartás, amely objektíven alkalmas volt sérülés vagy halál bekövetkezésére.
A közúti veszélyeztetés kizárólag szándékosan követhető el. Az elkövetőnek tudnia kell, hogy magatartása konkrét, közvetlen veszélyt idéz elő más személyre, és ezt vagy kifejezetten akarja (egyenes szándék), vagy annak lehetőségét tudatosan elfogadja, abba belenyugszik (eshetőleges szándék). Gondatlanságból ez a búncselekmény nem valósulhat meg.
Milyen büntetés jár közúti veszélyeztetésért?
A közúti veszélyeztetés bűntett, amely pénzbüntetéstől több évig terjedő szabadságvesztésig, valamint kötelező járművezetéstől eltiltásig terjedő jogkövetkezményekkel járhat.
A bíróság különösen mérlegeli:
- történt-e személyi sérülés vagy halál,
- a veszélyhelyzet tartósságát és intenzitását,
- az elkövető közlekedési előéletét,
- az együttműködést, a segítségnyújtást és a kármegelőző magatartást.
Kúria Bfv.II.853/2023/7.
A közúti veszélyeztetést nem alapozza meg önmagában a közlekedési szabály tudatos és durva megsértése; megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a terhelt felismeri cselekménye következtében a helyzetre és személyre szabott közvetlen veszélyhelyzet létrejöttét és azt kifejezetten kívánja vagy abba belenyugszik
A közúti veszélyeztetéshez nem elég az, hogy valaki súlyosan vagy akár szándékosan megszegi a közlekedési szabályokat. A bűncselekmény csak akkor állapítható meg, ha az elkövető tisztában van azzal, hogy magatartásával konkrét, az adott helyzetben valós és közvetlen veszélyt idéz elő más személyre nézve, és ezt vagy kifejezetten akarja, vagy legalább elfogadja annak bekövetkezését. Ez a védelem központi eleme.
Közúti veszélyeztetés vagy közúti baleset okozása?
Gyakran ezen két tényállás között billeg a mérleg. A közúti baleset okozása és a közúti veszélyeztetés közötti lényegi különbség a bűnösségi alakzatban rejlik. A közúti baleset okozása gondatlan magatartás eredménye – az elkövető nem akarja és nem is fogadja el a veszélyhelyzetet, csupán figyelmetlen vagy szabályszegő -, addig a közúti veszélyeztetés szándékos bűncselekmény, amelynél az elkövető felismeri, hogy magatartásával konkrét, közvetlen veszélyt idéz elő más személyre, és azt kifejezetten akarja vagy legalább belenyugszik annak bekövetkezésébe. Tipikus példák a büntetőfékezés, szándékos leszorítás.
Büntetőeljárás indult Önt vagy hozzátartozóját érintően?
Az első lépések meghatározzák az ügy kimenetelét.
📞 Hívja most dr. Szabó Dávid ügyvédet és kérjen konzultációs időpontot!
Telefon: 06 30 515 8098
Debrecen • Hajdúböszörmény • Országos képviselet
Jogi nyilatkozat
A fenti tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsnak. Minden ügy egyedi elbírálást igényel.