234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
okoz.
Közúti veszélyeztetés. A szándékosság és a gondatlanság határa.
Btk. 234. § vagy Btk. 235. §? A helyes minősítéshez nem elég a KRESZ-szegést kimutatni. A konkrét, közvetlen veszélyt, a vezető tudati viszonyát, a tényleges következményeket és az okozati összefüggést egyaránt vizsgálni kell.
Négy kérdés, amelyen az ügy eldőlhet.
A közúti veszélyeztetés megállapítása a teljes tényállás értékelését követeli meg – egyik elem sem helyettesíthető általános feltételezéssel.
Konkrét szabály
Mely közúti közlekedési előírást sértette meg a vezető, és pontosan milyen magatartással?
Közvetlen veszély
Volt-e azonosítható ember, akinek élete vagy testi épsége az adott helyzetben ténylegesen közvetlen veszélybe került?
Szándék
A vezető a konkrét közvetlen veszélyt kívánta, vagy annak bekövetkezésébe belenyugodott?
Következmény
Keletkezett-e sérülés vagy halál; ha igen, hogyan kapcsolódik okságilag a szabályszegéshez?
Fontos: a 234. § (1) szerinti alapesethez nem szükséges tényleges sérülés. Ugyanakkor önmagában a veszélyes vagy durván szabálytalan közlekedés még nem bizonyítja a Btk. 234. § szerinti szándékosságot.
Közúti veszélyeztetés vagy gondatlan baleset?
A különbség nem pusztán a baleset bekövetkezésében, hanem a védett eredményben és az ahhoz kapcsolódó bűnösségi viszonyban rejlik.
Btk. 234. §
Bűntett · alapeset: legfeljebb 3 évMás életének vagy testi épségének konkrét, közvetlen veszélyeztetése.
A közvetlen veszélyre kiterjedő szándékosság, egyenes vagy eshetőleges szándék.
Nem szükségszerű; a sérülés súlyosabb minősítést eredményezhet.
A minősítő káros eredményre a Kúria 41. BK véleménye szerint gondatlanság terjedhet ki.
Btk. 235. §
Vétség · alapeset: legfeljebb 1 évGondatlanságból legalább súlyos testi sértés okozása szabályszegéssel.
Könnyelmű bizakodás a következmény elmaradásában, vagy elvárható figyelem elmulasztása.
A 235. § (1) megvalósulásához legalább súlyos testi sértés szükséges.
Okozati összefüggés a szabályszegés és az eredmény között, valamint gondatlanság.
Három fontos elhatárolás: (1) Szándékos KRESZ-szegés ≠ automatikusan szándékos veszélyeztetés. (2) Sérülés nélküli figyelmetlenség ≠ automatikusan Btk. 235. §; adott esetben szabálysértés is felmerülhet. (3) A 234. § minősített alakzatainál a sérülési eredmény megítélését külön kell vizsgálni.
235. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
A 235. § teljes, nem rövidített szövege. A gondatlan baleset saját részletes ismertetője: Közúti baleset okozása ↗
Szándékosság, belenyugvás, könnyelmű bizakodás.
A terhelt vezetési manőverrel kapcsolatos szándéka és a konkrét veszélyhelyzettel kapcsolatos tudati viszonya nem azonos kérdés.
Egyenes szándék
A vezető az adott közlekedési magatartással a konkrét közvetlen veszély előidézését akarja. Például az ügy körülményei szerint egy másik közlekedő szándékos veszélybe sodrása.
Eshetőleges szándék
A vezető felismeri a helyzetre és személyre szabott közvetlen veszély bekövetkezését, és abba belenyugszik. Nem elég az általános kockázat puszta ismerete.
Gondatlanság
A vezető előre látja a következmény lehetőségét, mégis könnyelműen bízik annak elmaradásában, vagy az elvárható figyelem hiánya miatt nem látja előre.
Érdemi védői kérdés: Ha egy szabályt szándékosan sértettek meg, abból következik-e, hogy a vezető egy másik személy életének vagy testi épségének közvetlen veszélyeztetésébe is belenyugodott? Nem automatikusan. A tudattartalmat a konkrét eseménysor és az objektív bizonyítékok alapján kell megállapítani.
Milyen közlekedési helyzetből keletkezett az ügy?
Válasszon jellemző élethelyzetet. A megjelenő szempontok eligazítást szolgálnak – nem állapítanak meg automatikusan bűncselekményt.
Hirtelen fékezés a mögöttes jármű előtt
Bizonyítandó a fékezés indoka, a követési távolság, a járművek sebessége, a vezető előzetes magatartása, valamint az, hogy a másik közlekedőre nézve ténylegesen létrejött-e közvetlen veszély.
Nem minden erős fékezés büntetőfékezés. Az akadály vagy forgalmi ok miatti fékezést külön kell választani az esetleges célzott veszélyeztetéstől.
Elsőbbség meg nem adása figyelmetlenségből
Ha a vezető elmulasztja az elsőbbségadást és gondatlanságból másnak súlyos testi sértést okoz, a Btk. 235. § felmerülhet. A közlekedési szabályszegés nem teszi automatikusan szándékossá az élet vagy testi épség közvetlen veszélyeztetését.
Más a megítélés, ha nem bizonyítható súlyos testi sérülés: ekkor más jogi minősítés, például szabálysértés lehet releváns.
Kirívó sebességtúllépés és kockázatos manőver
Az extrém sebesség komoly KRESZ-szegés lehet, de a Btk. 234. §-ához személyre és helyzetre konkretizálható közvetlen veszélyt, valamint az arra kiterjedő szándékosságot is vizsgálni kell.
A szakértőnek nem pusztán egy feltételezett sebességet, hanem a közlekedési helyzet egészét kell rekonstruálnia.
Súlyos sérülés történt, de a tudati oldal vitás
A sérülés ténye önmagában nem dönti el, hogy szándékos közúti veszélyeztetés vagy gondatlan közúti baleset okozása valósult meg. Külön kell értékelni a konkrét közvetlen veszélyt, az arra kiterjedő szándékot és a sérülési eredményhez való viszonyt.
A Kúria Bfv.II.853/2023/7. határozata éppen arra világít rá, hogy a durva szabályszegésből nem lehet pusztán automatikusan szándékos közúti veszélyeztetésre következtetni.
Milyen iratok dönthetnek a minősítésről?
Az ügyvédi bizonyítás nem pusztán a kamera megtekintéséből áll. A helyszínt, a mozgásokat, az észlelhetőséget és az előzményeket együtt kell értékelni.
01Fedélzeti kamerák
Előzmények, teljes felvétel, az eredeti fájl, az időbélyeg és a kivágott rész környezete.
02Igazságügyi szakértő
Ütközés előtti távolság, sebesség, fékút, észlelhetőség, reakciólehetőség.
03KRESZ és helyszín
Konkrét megszegett szabály, burkolat, útvezetés, táblák, jelzések, időjárás.
04Személyi bizonyítékok
Tanúvallomások, előzetes konfliktus, kommunikáció, a járművezető magatartásának értékelése.
05Orvosi iratok
Sérülések, gyógytartam, súlyos egészségromlás és a következmények orvosszakértői értékelése.
06Digitális nyomok
Útvonal- és járműadatok, telefonos vagy telematikai adatok, hitelesség és jogszerű felhasználhatóság.
Bizonyítási szempont: a digitális felvétel önmagában is hordozhat torzítást (látószög, képkockasebesség, időeltolódás). A műszaki bizonyítékokat az ügy tényleges körülményeivel összevetve kell értékelni.
A súlyos KRESZ-szegés még nem feltétlenül 234. §.
Két, a minősítést közvetlenül érintő joggyakorlati forrás, hivatalos Kúria-hivatkozással.
A közvetlen veszély szándékos előidézését bizonyítani kell.
A Kúria szerint a tudatos, akár durva szabályszegés sem elegendő önmagában. Az elkövetőnek a konkrét veszélyt is fel kell ismernie, és annak bekövetkezését kívánnia vagy abba belenyugodnia.
Kúriai döntés megnyitása ↗Szándék a veszélyre – gondatlanság a súlyosabb eredményre.
Az iránymutatás szerint a veszélyeztetési bűncselekmény minősítő, káros eredményére a 234. § keretében csak gondatlanság terjedhet ki. A sérülésre vagy halálra irányuló szándék más jogi minősítést is felvethet.
41. BK vélemény megnyitása ↗Járművezetéstől eltiltás: nem minden esetben kötelező.
A járművezetéstől eltiltást a Btk. 55–56. § szabályozza. A 234. §-hoz nem kapcsolódik minden esetben automatikus, kötelező eltiltás.
Eltiltás lehetősége
Az engedélyhez kötött járművezetés szabályszegése vagy a jármű bűncselekményhez felhasználása esetén az eltiltás alkalmazható, de az egyedi mérlegelés jelentős.
Kötelező alkalmazás más esetekben
A kötelező eltiltás főszabály szerint az ittas vagy bódult állapotban történő járművezetéshez kapcsolódik – nem automatikusan minden 234. § szerinti ügyhöz.
Kategóriára korlátozás
Az eltiltás meghatározott járműfajtára és kategóriára is kiterjedhet. A vezetési jogosultság és a munkavégzés dokumentálása ezért különösen fontos lehet.
Munka miatti jelentőség: külön is vizsgálandó, indokolt-e az eltiltást minden kategóriára kiterjeszteni, illetve van-e jogi alap az enyhébb, meghatározott kategóriákra korlátozott rendelkezésre. Járművezetéstől eltiltás – részletes oldal ↗
A helyes minősítés bizonyítási kérdés.
Az ügyvédi munka az eljárási helyzethez és a rendelkezésre álló bizonyítékokhoz igazodik.
Gyanúsítás
A vád alapjául szolgáló magatartás, a megszegett szabály és a tényállás ellenőrzése.
Bizonyítás
A helyszíni adatok, tanúk, videók és szakértői vélemények rendszerezése.
Elhatárolás
Szándékosság, gondatlanság, közvetlen veszély és eredmény vizsgálata.
Indítványok
Kiegészítő szakértői kérdések, bizonyítási indítványok, jogi álláspont.
Gyanúsítottként joga van védőt meghatalmazni és a vallomástételt megtagadni. A hallgatás nem akadályozza meg az eljárás folytatását. Részletek: Gyanúsítotti jogok ↗.
Rövid válaszok, pontos különbségek.
Kereshet például a „büntetőfékezés”, „szándék”, „sérülés”, „jogosítvány” vagy „kamera” szavakra.
Mi számít közúti veszélyeztetésnek?
Szükséges személyi sérülés a Btk. 234. §-hoz?
A büntetőfékezés mindig közúti veszélyeztetés?
A súlyos sebességtúllépés önmagában elegendő?
Mi a különbség a Btk. 234. és a 235. § között?
A szándékos KRESZ-szegés szándékos veszélyeztetés is?
Mi az eshetőleges szándék a közlekedési ügyben?
Ha csak könnyű sérülés történt, megállapítható a Btk. 235. §?
Bevonják a jogosítványt közúti veszélyeztetés miatt?
Csak egyes jogosítványkategóriáktól tilthatnak el?
Miért fontos a fedélzeti kamera és a közlekedési szakértő?
Elég, ha a gyanúsított azt mondja, hogy nem akart veszélyeztetni?
Hogyan kérhetek védőügyvédi konzultációt Debrecenben?
Nincs találat. Próbáljon másik kifejezést.
Kapcsolódó közlekedési büntetőjogi oldalak.
Mindegyik belső hivatkozás más keresési szándékot és eltérő jogi kérdést szolgál.
Vitatott a szándékosság vagy a közúti veszélyeztetés minősítése?
Az iratok, a KRESZ-szabályok és a műszaki bizonyítékok együttes értékelése alapján lehet kialakítani a védekezés irányát. Az első konzultáció díjköteles, személyes és online formában is egyeztethető.