Jogszabályi háttér – Btk.
⚖️ Hamis tanúzás – Btk. 272–277. §
272. §
(1) A tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
(2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki
a) mint szakértő hamis szakvéleményt vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,
b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít,
c) a 268. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.
(3) A (2) bekezdés c) pontja alapján nem büntethető a büntetőügy terheltje.
(4) Aki a hamis tanúzást büntetőügyben követi el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
(5) Aki a hamis tanúzást polgári ügyben követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
(6) Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
273. §
Aki a hamis tanúzást szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban, illetve fegyelmi eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
274. §
Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az alapügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették, nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik.
275. §
(1) Nem büntethető hamis tanúzásért,
a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,
b) aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy
c) akinek a kihallgatása törvény alapján kizárt.
(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben, aki az alapügy jogerős vagy végleges befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti.
276. § – Hamis tanúzásra felhívás
(1) Aki mást hamis tanúzásra rábírni törekszik, büntetőügyben történő elkövetés esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel, polgári ügyben történő elkövetés esetén vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Szabálysértési vagy egyéb hatósági, illetve fegyelmi eljárásban egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
277. § – Tanúvallomás jogosulatlan megtagadása
A tanú, aki büntetőügyben a bíróság előtti vallomástételt a tanúzási figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, vétség miatt elzárással büntetendő.
Stratégiai büntetőjogi képviselet büntető- és polgári eljárásokban a tanúkihallgatástól a jogerős döntésig. Egyetlen valótlan vagy elhallgatott körülmény is önálló bűncselekményt valósíthat meg, amely súlyosan befolyásolhatja az alapügy kimenetelét.
📞 Azonnali jogi segítség – 06 30 515 8098
Debrecen • Hajdúböszörmény • Országos képviselet
tényállás, jogi következmények és védekezési lehetőségek
Mit jelent a hamis tanúzás a Btk. szerint?
Hamis tanúzást követ el az a tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére vonatkozóan valótlan vallomást tesz, vagy a valóságot elhallgatja. A bűncselekmény nemcsak a kifejezetten hamis állításra terjed ki, hanem arra is, ha a tanú tudatosan nem közöl olyan tényt, amely az ügy érdemi megítélése szempontjából jelentős.
A törvény a hamis tanúzás szabályait kiterjeszti azokra is, akik:
- szakértőként hamis szakvéleményt adnak,
- szaktanácsadóként hamis felvilágosítást nyújtanak,
- tolmácsként vagy fordítóként hamisan fordítanak,
- illetve hamis okiratot vagy tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltatnak büntető- vagy polgári ügyben.
A jogi minősítés központi elemei:
- a vallomás vagy közlés valótlansága vagy elhallgatása,
- az ügy szempontjából való lényegesség,
- az eljárás jellege (büntető, polgári, szabálysértési, fegyelmi),
- az elkövetés szándékos vagy gondatlan volta,
- az alapügy tárgya és jelentősége (például különösen súlyos bűncselekmény vagy nagy vagyoni érték).
Büntetőeljárás indult Önt vagy hozzátartozóját érintően?
Az első lépések meghatározzák az ügy kimenetelét.
📞 Hívja most dr. Szabó Dávid ügyvédet és kérjen konzultációs időpontot!
Telefon: 06 30 515 8098
Debrecen • Hajdúböszörmény • Országos képvisele