Jogszabályi háttér – Btk.
⚖️ Hivatali vesztegetés – Btk. 293. §
⚖️ Hivatali vesztegetés elfogadása – Btk. 294. §
⚖️ Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban – Btk. 295. §
⚖️ Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban – Btk. 296. §
⚖️ Hivatali vesztegetés – Btk. 293. §
293. §
(1) * Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért jogtalan előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) * Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha a jogtalan előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.
(2a) * A büntetés
a) az (1) bekezdés esetében egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdés esetében két évtől nyolc évig
terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(3) * Az (1)–(2a) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban követi el.
(4) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.
(5) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el.
(6) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.
⚖️ Hivatali vesztegetés elfogadása – Btk. 294. §
294. §
(1) * Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) * a jogtalan előnyért
aa) hivatali kötelességét megszegi,
ab) hatáskörét túllépi, vagy
ac) hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve
b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi hivatalos személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el.
(5) * A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követik el.
⚖️ Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban – Btk. 295. §
295. §
(1) * Aki azért, hogy más a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy rá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el.
(3) * A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
⚖️ Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban – Btk. 296. §
296. §
(1) * Aki azért, hogy a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személy által kért vagy harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el.
(3) * A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna.
tényállás, jogi következmények és védekezési lehetőségek
Stratégiai büntetőjogi képviselet korrupciós és hatósági ügyekben a nyomozástól a jogerős döntésig. A jogtalan előny adása, ígérete, kérése vagy elfogadása már önmagában megalapozhatja a büntetőjogi felelősséget, függetlenül attól, hogy az előny ténylegesen átadásra került-e vagy a hivatali döntés ténylegesen megszületett-e.
Mit jelent a hivatali vesztegetés a Btk. szerint?
Hivatali vesztegetést követ el az, aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban jogtalan előny adásával vagy ígéretével befolyásolni törekszik. A bűncselekmény súlyosabban minősül, ha az előny célja a hivatali kötelesség megszegése, a hatáskör túllépése, vagy a hivatali helyzettel való visszaélés.
A jogszabály külön nevesíti:
- a külföldi hivatalos személy érintettségét,
- a bűnszövetségben vagy üzletszerűen történő elkövetést,
- a gazdálkodó szervezet vezetőinek, felügyelőinek felelősségét, ha a felügyeleti kötelezettség teljesítése a bűncselekményt megakadályozhatta volna.
Hivatali vesztegetés elfogadása
Hivatali vesztegetés elfogadását követi el az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban:
- jogtalan előnyt kér,
- a jogtalan előnyt vagy annak ígéretét elfogadja, vagy
- egyetért azzal, hogy rá tekintettel harmadik személy kér vagy kap jogtalan előnyt.
A büntetési tétel tovább súlyosbodik, ha az elkövető vezető beosztású hivatalos személy, ha a jogtalan előnyért kötelességszegés, hatáskörtúllépés vagy visszaélés történik, illetve ha az elkövetés bűnszövetségben vagy üzletszerűen valósul meg.
Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban
Külön tényállás vonatkozik arra, ha a jogtalan előny célja az, hogy valaki a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban:
- ne gyakorolja törvényes jogait, vagy
- ne teljesítse kötelezettségeit.
Ez a szabály kiterjed a nemzetközi bíróságok és az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárásokra is.
Büntetőeljárás indult Ön vagy hozzátartozója ellen?
dr. Szabó Dávid
Telefon: 06 30 515 8098
Debrecen • Hajdúböszörmény • Országos képviselet
Jogi nyilatkozat
A fenti tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsnak. Minden ügy egyedi elbírálást igényel.