Jogszabályi háttér
⚖️ Csődbűncselekmény Btk. 404. §
Btk. 404. §
(1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén
a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,
b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy
c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon
a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet
a) fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy
b) fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével
a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű csődeljárás vagy felszámolási eljárás hatálya alatt álló gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy
b) a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős.
(4) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1)–(3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény akkor büntethető, ha
a) a csődeljárást megindították,
b) a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy
c) a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.
(6) A csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.
Tényállás, büntetési tételek és jogi következmények
Stratégiai büntetőjogi képviselet gazdasági bűncselekményekben a NAV- és felszámolási eljárásoktól a jogerős bírósági döntésig. A csődbűncselekmény a hitelezői érdekeket sértő vagyonelvonó és színlelt gazdasági magatartások miatt kiemelten súlyos jogkövetkezményekkel jár.
📞 Azonnali jogi segítség – 06 30 515 8098
Debrecen • Hajdúböszörmény • Országos képviselet
Mit jelent a csődbűncselekmény a Btk. szerint?
Csődbűncselekményt követ el az, aki a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő gazdálkodó szervezet vagyonát olyan módon csökkenti – ténylegesen vagy színleg –, amely a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.
A jogalkotó a büntetőjogi felelősséget nemcsak a felszámolás elrendelése utáni, hanem már a fizetésképtelenséggel fenyegető állapotban tanúsított vagyonelvonó magatartásokra is kiterjeszti.
A jogi minősítés központi elemei:
- a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet fennállása,
- a vagyon tényleges vagy színlelt csökkentése,
- a hitelezői kielégítés meghiúsítása,
- az elkövető rendelkezési jogosultsága a gazdálkodó szervezet vagyonára.
Ön vagy hozzátartozója ellen büntetőeljárás indult?
Az első nyilatkozat és az eljárás korai lépései meghatározhatják az ügy teljes kimenetelét.
📞 Hívja most dr. Szabó Dávid ügyvédet – 06 30 515 8098
Debrecen • Hajdúböszörmény • Országos képviselet
Jogi nyilatkozat
A fenti tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsnak. Minden ügy egyedi elbírálást igényel.