404. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségg…
A teljes idézett rendelkezés megnyitása
Az idézett bekezdések ellenőrzési alapja: a hatályos jogszabályszöveg. A teljes törvény minden további kapcsolódó rendelkezése a hivatalos hivatkozáson érhető el. A konkrét ügyben az elkövetéskori jogállapot külön is vizsgálandó.
Csődbűncselekmény – Btk. 404. §
A csődbűncselekmény vizsgálata nem azonos annak megállapításával, hogy egy társaság fizetésképtelenné vált. A büntetőjogi felelősséghez a törvény szerinti elkövetési magatartás, a hitelezői kielégítés meghiúsítása és a többi tényállási feltétel vizsgálata szükséges.
Mit kell ténylegesen bizonyítani?
Vagyonkivonás, fizetésképtelenség, hitelezői sérelem, vezetői felelősség
Időállapot a középpontban
Más a helyzet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben, fizetésképtelenségnél és a felszámolás elrendelését követően.
Tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés
Az eszközök eltüntetése, színlelt ügyletek és vitatott gazdasági döntések jogi vizsgálata eltérő.
A büntethetőség külön feltételei
A 404. § (5) bekezdésének eljárási feltételeit és a (6) szerinti tettesi minőséget külön kell bizonyítani.
A döntő különbség
A pontos minősítés az ügy tényállásán és a releváns törvényi elemeken alapul.
Üzleti kudarc ≠ automatikus csődbűncselekmény
Az üzletileg sikertelen vagy veszteséges döntés még nem azonos a 404. § szerinti szándékos vagyoncsökkentéssel. Vizsgálni kell az akkori gazdasági kilátásokat, iratokat, a döntéshozói hatáskört, a vagyonmozgás célját és a hitelezői kielégítésre gyakorolt tényleges hatást.
Milyen helyzetben van?
Válasszon az ügytípusok között – a tájékoztatás a jogi kérdések elkülönítését segíti.
Cégvezetőként gyanúsítanak
Rögzítendő, mikor keletkeztek a tartozások, mi volt a reális likviditási helyzet, kik hozták meg az ügyleti döntéseket, milyen piaci indokuk volt és mi történt a vagyon ellenértékével.
Konzultáció egyeztetése ↗Hitelezőként felmerült a vagyonkimentés
Az időrend, tagi kölcsönök, kapcsolt ügyletek, bankszámlaforgalom és a felszámolási iratok összevetése alapvető. A polgári követelésérvényesítést és a büntetőeljárást el kell különíteni.
Konzultáció egyeztetése ↗Felszámolás után kifizettek valakit
A 404. § (4) szerinti kielégítési sorrendet, a kifizetés jogcímét, időpontját és a rendelkezési jogot kell megvizsgálni.
Konzultáció egyeztetése ↗Mit érdemes előkészíteni?
A releváns bizonyítékokat lehetőség szerint eredeti formájukban és teljes kontextusukban őrizze meg.
A kipipálás csak ezen az oldalon segíti a tájékozódást; nem küld adatot, és nem helyettesít jogi konzultációt.
Gyakran ismételt kérdések
Kereshető válaszok, tömör mobilos megjelenítés.
A felszámolás mindig bűncselekményt jelent?
Nem. A 404. § meghatározott vagyoncsökkentő és hitelezői érdeket sértő magatartásokat büntet.
Bárki lehet tettes?
A 404. § (6) szerint a cég vagyonával rendelkezni jogosult vagy arra lehetőséggel bíró személy lehet tettes.
Már felszámolás előtt is történhet?
Igen, a törvény a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetet is szabályozza.
Mi a különösen jelentős vagyoncsökkenés?
A minősítéshez a Btk. értékhatár-szabályait és a konkrét tényállást együtt kell ellenőrizni.
Mi a különbség a fedezetelvonástól?
Eltérő tényállások, eltérő törvényi feltételekkel; a Btk. 405. § külön is vizsgálandó.
Lehet szakértőt indítványozni?
Az ügy számviteli és pénzügyi kérdései miatt gyakran indokolt szakértői vizsgálat vagy annak kiegészítése.
Kapcsolódó ügytípusok
Az egyes kérdések saját részletes aloldalon folytathatók.
Egyeztessük a következő jogi lépést.
Debrecen · Hajdúböszörmény · Személyes és online konzultáció. Az első konzultáció díjköteles.
Jogszabályi háttér
⚖️ Csődbűncselekmény Btk. 404. §
Btk. 404. §
(1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén
a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,
b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy
c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon
a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet
a) fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy
b) fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével
a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű csődeljárás vagy felszámolási eljárás hatálya alatt álló gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy
b) a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős.
(4) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Az (1)–(3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény akkor büntethető, ha
a) a csődeljárást megindították,
b) a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy
c) a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg.
(6) A csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen.