Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre.
Ptk. 7:3. § – az öröklés jogcímei · teljes szöveg
(1) Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet.
(2) Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.
Ptk. 7:55. § – a leszármazók törvényes öröklése · teljes szöveg
(1) Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke.
(2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.
(3) Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.
Öröklési jog. Törvényes öröklés, végrendelet és kötelesrész.
Részletes, jogszabályi alapú útmutató arról, ki és milyen jogcímen örököl, hogyan alakul a házastárs helyzete, milyen feltételei vannak a végrendeletnek, és mikor merülhet fel kötelesrész vagy hagyatéki tartozás.
Ki örököl végrendelet hiányában?
Az örökhagyó családi helyzete, leszármazói és házastársi életközössége meghatározó.
Leszármazók törvényes öröklése
A gyermekek főszabály szerint egymás között egyenlő arányban örökölnek. Ha valamely gyermek kiesik, leszármazói a törvény szerinti helyébe léphetnek.
Konzultáció egyeztetése ↗Házastársi haszonélvezet és gyermekrész
Leszármazó mellett a házastársat a közösen lakott lakáson és annak berendezésén holtig tartó haszonélvezeti jog, a hagyaték többi részéből pedig egy gyermekrész illeti meg.
Konzultáció egyeztetése ↗Leszármazó hiányában más szabályok
Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, a házastárs örökli a közösen lakott lakást és annak berendezését; a többi hagyatékra a házastárs és a szülők megosztott öröklése irányadó.
Konzultáció egyeztetése ↗Felmenők, oldalági rokonok, ági öröklés
A szülők, további felmenők és rokonaik öröklését külön törvényi sorrend és adott esetben az ági öröklés szabályai határozzák meg; a pontos rokonsági fa lényeges.
Konzultáció egyeztetése ↗Ptk. 7:58. § – házastárs öröklése leszármazó mellett · teljes szöveg
(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti
a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
(2) A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.
(3) Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.
Végrendelet, öröklési szerződés és érvényesség.
Más a saját kezű végrendelet, a más által írt végrendelet és az öröklési szerződés szabályrendszere.
Végrendelet alaki követelményei
A készítés ideje, sajátkezű írás, tanúk, aláírás és a több lapból álló okirat kezelése különösen fontos.
Öröklési szerződés
Örökössé nevezés tartás, életjáradék vagy gondozás ellenében; meghatározott alaki követelményekkel.
Végrendelet megtámadása
A megállapítás, hogy melyik rendelkezés vitatható és milyen eljárásban, nem azonos az örökhagyó akarata feletti általános vitával.
Hagyatéki képviselet ↗Saját kezű végrendelet
A végrendelkező főszabály szerint elejétől végéig saját kezűleg írja és aláírja; több különálló lap esetén folyamatos sorszámozási követelmény is lehet.
Más által írt végrendelet
Két tanú együttes jelenlétéhez kötődő aláírási, illetve elismerési és tanúaláírási feltételek; több különálló lap esetén további alaki előírások.
Ptk. 7:10. § és 7:13. § – végintézkedési szabadság és végrendelet fajtái
7:10. § Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet.
7:13. § Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet; szóbeli végrendelkezésnek az e törvényben meghatározott esetben van helye.
Kötelesrész: kinek járhat és hogyan számítandó?
A kötelesrész nem egyenlő azzal, hogy a jogosult automatikusan egy ingatlan tulajdonosa lesz.
Jogosulti kör
Leszármazó, házastárs vagy szülő válhat jogosulttá, ha az öröklés megnyílásakor törvényes örökös vagy végintézkedés hiányában az lenne.
Mérték főszabály szerint
A kötelesrész a kötelesrész alapja szerint kiszámított törvényes örökrész egyharmada; az alap, a juttatások és a haszonélvezet eltérő megítélése is számít.
Ptk. 7:75–7:76. § – kötelesrészre jogosultak és elévülés
7:75. § Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.
7:76. § A kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül.
Ptk. 7:82. § – a kötelesrész mértéke · teljes szöveg
(1) Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.
(2) Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilleti, kötelesrésze e tekintetben a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat.
(3) A törvényes örökségként haszonélvezeti jogot öröklő házastárs a kötelesrészét igényelheti úgy is, mintha haszonélvezeti jogát megváltották volna.
Lemondás az öröklésről ≠ visszautasítás.
A két jognyilatkozat időpontja, jogi formája és hatása eltérő.
Lemondás az öröklésről
Az örökhagyó életében vele kötött írásbeli szerződés, amellyel a törvényes öröklésre jogosult egészben vagy részben lemondhat az öröklésről. A leszármazókra és a kötelesrészre gyakorolt hatása külön vizsgálandó.
Örökség visszautasítása
Az öröklés megnyílása után tehető nyilatkozat. Főszabály szerint a tetszőleges részleges visszautasítás érvénytelen, de a törvény bizonyos külön visszautasítási eseteket ismer.
Ptk. 7:7. § (1) – öröklésről lemondás · szó szerinti részlet
Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről.
Ptk. 7:89. § – örökség visszautasítása · teljes szöveg
(1) Az örökös az öröklés megnyílása után az örökséget visszautasíthatja.
(2) Az örökös külön is visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.
(3) Ha az örökös végintézkedés és törvény szerint egyaránt örököl, az egyik jogcímen megszerzett rész önálló visszautasítására is jogosult.
(4) A feltételhez vagy időhöz kötött, a megszorítással tett és a meg nem engedett részleges visszautasítás érvénytelen.
Örökölt tartozás: meddig terjed a felelősség?
Az örökölt hitel, közüzemi tartozás és hagyatéki eljárási költség nem feltétlenül azonos módon kezelendő.
Hagyatéki tartozások
Ide tartozhatnak a temetés indokolt költségei, a hagyatéki és eljárási költségek, az örökhagyó tartozásai, valamint egyes öröklési jogi kötelezettségek.
Felelősség és kivételek
A főszabály a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival fennálló felelősség, meghatározott esetben az örökség erejéig más vagyon is érintett; a költségekre és szabálytalan kielégítésre szigorúbb szabályok lehetnek irányadók.
Ptk. 7:96. § – a hagyatéki tartozásokért való felelősség · teljes szöveg
(1) Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.
(2) Azokat a vagyontárgyakat, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a követeléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthetők, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem levő hasznait annyiban lehet az örökös felelőssége megállapításánál figyelembe venni, amennyiben az örökös ezektől neki felróható okból esett el.
(3) Az örökös a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért saját vagyonával is felel.
(4) A házastárs a haszonélvezetével terhelt vagyonból tűrni köteles a hitelezők követeléseinek kielégítését, a hagyományon és a meghagyáson alapuló követelések kivételével.
Miben más az öröklési jog és a hagyatéki eljárás?
Az egyik a jogosultságokat határozza meg, a másik a közjegyzői rendezés eljárása.
Polgári Törvénykönyv
Ki és milyen jogcímen örököl, mi a kötelesrész, milyen a végrendelet, hogyan alakul a hagyatéki tartozásokért való felelősség.
Ptk. öröklési könyve ↗Hagyatéki eljárási törvény
Leltár, közjegyzői eljárás, érdekelt személyek, hagyaték átadása, egyezség, jogorvoslati utak.
2010. évi XXXVIII. törvény ↗Kereshető öröklési jogi kérdések.
Tömör válaszok és pontos jogszabályi eligazítás.
Mikor nyílik meg az öröklés?
Kik az elsődleges törvényes örökösök?
Örököl a házastárs a gyermekek mellett?
Ugyanúgy örököl az élettárs, mint a házastárs?
Mennyi a kötelesrész?
Mennyi idő alatt évül el a kötelesrészi igény?
Elég két tanú minden végrendelethez?
Lehet szóbeli végrendelet?
Mi a különbség a lemondás és visszautasítás között?
Visszautasíthatom csak az örökölt hitelt?
Korlátlanul felelek az elhunyt adósságaiért?
Érvényes-e a végrendelet, ha több lapja van?
Mik azok az ági öröklés szabályai?
Mit jelent a kötelesrész és a kizárás közötti különbség?
Hol kérhetek hagyatéki képviseletet?
Ha az öröklési kérdésből konkrét ügy lesz.
A részletes jogi tudástárból közvetlenül továbbléphet a megfelelő ügyvédi szolgáltatáshoz.
Öröklés, hagyatéki eljárás
Közjegyző előtti képviselet, örökölt ingatlan, egyezség, öröklési jogvita.
Hagyatéki ügyvédi segítség ↗Ingatlanjog
Haszonélvezeti, közös tulajdoni és tulajdon-átruházási kérdések.
Ingatlanjog ↗Kapcsolatfelvétel
Személyes vagy online konzultáció előzetes egyeztetéssel.
Kapcsolat ↗Öröklési ügyében kérjen jogi konzultációt.
Hagyatéki eljárás, örökölt ingatlan, végrendelet vagy örökösi jogvita esetén személyes és online konzultáció, előzetes időpont-egyeztetéssel. Az első konzultáció díjköteles.