Jogszabályi háttér –
⚖️ Elkobzás – Btk. 72. §
(1) El kell kobozni azt a dolgot,
a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak,
b) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre,
c) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak,
d) amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik.
(2) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul.
(2a) Ha az (1) bekezdés alapján nem esik elkobzás alá, el lehet kobozni
a) a kábítószer termesztése vagy előállítása esetén a kábítószer tárolására, feldolgozására, elrejtésére, termesztésére vagy előállítására használt ingatlant, illetve
b) kábítószer-kereskedelem esetén a kábítószer szállításához, tárolásához használt járművet.
(3) Az (1) bekezdés a) és c) pontja, illetve a (2a) bekezdés szerinti esetben – feltéve, hogy a tulajdonos az elkövetésről előzetesen nem tudott – az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, kivéve, ha az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség kizárja.
(3a) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben a dolog tulajdonosa meghalt, továbbá ha a gazdálkodó szervezet jogutódlással vagy jogutód nélkül megszűnt, akkor az elkobzás a jogutóddal szemben vagy a megszűnt gazdálkodó szervezettel szemben rendelhető el a vagyont érintő kényszerintézkedéssel biztosított vagyonra, feltéve, hogy azt a (3) bekezdés nem zárja ki.
(4) Az elkobzásnak abban az esetben is helye van, ha
a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető,
b) az elkövetőt megrovásban részesítették,
c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.
(5) Nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás kiterjed.
(6) Az elkobzott dolog tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll.
(7) Nincs helye elkobzásnak a cselekmény büntethetőségének elévülésére megállapított idő, de legalább öt év elteltével.
⚖️ Az elkobzás kivételes mellőzése
Btk. 73. §
A 72. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az az elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, kivéve,
a) ha azt nemzetközi jogi kötelezettség kizárja,
b) ha az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer előállításához szükséges anyaggal visszaélés, tudatmódosító anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés, gyógyszerhamisítás, egészségügyi termék hamisítása, méreggel visszaélés, ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés, környezetkárosítás, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés vagy veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén.
Elkobzás – jogi alapok, következmények és védelmi lehetőségek
Stratégiai büntetőjogi képviselet vagyonelvonással járó kényszerintézkedésekben a nyomozástól a jogerős döntésig. Az elkobzás nemcsak a bűncselekmény eszközeit, hanem járműveket, ingatlanokat és más értékes vagyonelemeket is érinthet, gyakran harmadik személyek tulajdonát is veszélyeztetve.
📞 Azonnali jogi segítség – 06 30 515 8098
Debrecen • Hajdúböszörmény • Országos képviselet
Mit jelent az elkobzás a Btk. szerint?
Az elkobzás büntetőjogi intézkedés, amelynek célja, hogy a bűncselekményhez kapcsolódó vagy jogellenes birtoklású dolgok kikerüljenek a forgalomból, és ne maradjanak az elkövető vagy más személy rendelkezésében.
Az elkobzás elrendelhető akkor is, ha az elkövető nem büntethető (pl. gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt), illetve bizonyos esetekben akkor is, ha a tulajdonos nem azonos az elkövetővel.
Tipikusan elkobzás alá eshet:
- a bűncselekmény eszköze (pl. jármű, fegyver, technikai eszköz),
- a bűncselekmény eredménye (pl. hamisított tárgy, illegálisan előállított dolog),
- az a dolog, amelyre a bűncselekményt elkövették,
- olyan dolog, amelynek birtoklása önmagában jogellenes vagy közbiztonságot veszélyeztet.
Speciális esetek:
Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeknél kivételesen elkobozható ingatlan vagy jármű is, ha azt termesztéshez, előállításhoz, tároláshoz vagy szállításhoz használták.
Ön vagy hozzátartozója ellen büntetőeljárás indult?
Az elkobzás gyakran már a nyomozás szakaszában eldőlhet – a korai jogi lépések meghatározhatják a vagyon sorsát.
📞 Hívja most dr. Szabó Dávid ügyvédet – 06 30 515 8098
Debrecen • Hajdúböszörmény • Országos képviselet
Jogi nyilatkozat
A fenti tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsnak. Minden ügy egyedi elbírálást igényel.