01Mit mond a Büntető Törvénykönyv?

Segítségnyújtás elmulasztása – Btk. 166. §: A Btk. 166. § azoknak a személyeknek a tőlük elvárható segítségnyújtás elmulasztását bünteti, akik sérült vagy életében, testi épségében közvetlenül veszélyeztetett embert észlelnek. A törvény meghatározott súlyosabb eseteket is ismer.

Jogforrás: Nemzeti Jogszabálytár – 2012. évi C. törvény ↗. A megfogalmazás közérthető összefoglalás, nem szó szerinti törvényszöveg. Az elkövetéskori jogállapot eltérhet a jelenlegitől.

02Mi dönti el a minősítést?

A büntetőjogi felelősség megítélése nem az elnevezésből vagy egyetlen vallomásból következik. Az alábbi kérdésekre az iratok és a bizonyítékok alapján kell választ keresni.

01 / VIZSGÁLANDÓ KÉRDÉS

Létezett-e sérülés vagy közvetlen veszélyhelyzet?

02 / VIZSGÁLANDÓ KÉRDÉS

Milyen segítség lett volna az adott helyzetben elvárható?

03 / VIZSGÁLANDÓ KÉRDÉS

Tudott-e a terhelt a segítségre szoruló állapotról?

04 / VIZSGÁLANDÓ KÉRDÉS

Az elkövetőnek volt-e szerepe a veszélyhelyzet létrejöttében?

Elhatárolás – gyakori tévedés

A cserbenhagyás nem követeli meg ugyanazokat az elemeket. A segélyhívás, a helyszíni segítség és a saját testi épség védelme szintén körülményfüggő.

03Milyen bizonyítékok lehetnek döntők?

A bizonyítás iránya az adott ügytől függ, és a terhelő, valamint a mentő körülményeket is értékelni kell. Ezek az adatok különösen fontosak lehetnek:

  • Segélyhívás és mentésirányítás hangadatai
  • Orvosi dokumentáció
  • Jelenlévők tényleges cselekvései
  • A veszélyhelyzet észlelhetősége

Védelmi fókusz: Az elvárhatóságot a helyszín, a személyes képességek, a rendelkezésre álló eszközök és a veszélyhelyzet alapján kell megítélni.

04Hogyan érdemes felépíteni az ügyet?

01A gyanúsítás ellenőrzése

Pontosan mely cselekmény, időpont és Btk.-rendelkezés szerepel a közölt gyanúsításban?

02Iratok és bizonyítékok

A releváns felvételek, dokumentumok, tanúk és szakértői kérdések rendszerezése.

03Indítványok és stratégia

A jogi minősítés, a bizonyítottság és az enyhítő körülmények önálló vizsgálata.

Gyanúsítottként joga van védőt meghatalmazni és – törvényben meghatározott keretek között – megtagadni a vallomástételt. A korai irat- és bizonyítékelemzés azért fontos, mert az egyes eljárási döntések később csak korlátozottan korrigálhatók. Ismerje meg a gyanúsítotti jogokat ↗

05Gyakori kérdések

Elég lehet a mentők hívása?

Sok helyzetben alapvető segítség a gyors segélyhívás, de a teljes elvárható magatartás mindig az adott körülményektől függ.

Csak közúti balesetnél fordulhat elő?

Nem. A Btk. 166. § általános segítségnyújtási tényállás.

Veszélyeztetnem kell magam a segítséghez?

A törvény a tőle elvárható segítséget követeli meg; ennek mértéke a konkrét veszélyhelyzet függvénye.

06Kapcsolódó büntetőjogi témák

Az alábbi oldalak eltérő törvényi tényállásokat tárgyalnak. A kereszthivatkozások a jogi elhatárolást és a tájékozódást segítik, nem ismétlik meg a jelen oldal témáját.

Cserbenhagyás Közúti baleset okozása Testi sértés

Büntetőjogi képviselet ↗   ·   Sértetti képviselet ↗