Dr. Szabó Dávidügyvéd · büntetőjogi védelem

Btk. 232. § · Tényállás · Büntetés · Védekezés

A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény

Útakadály, megtévesztő jelzés, megrongált jármű vagy a járművezető elleni fenyegetés? A döntő kérdés, hogy a magatartás más személy életét vagy testi épségét ténylegesen veszélyeztette-e. A törvényi tényállás, a büntetési tételek és a bizonyítás szempontjai egy helyen.

↗ Konzultáció kérése § Teljes törvényszöveg ⇄ Elhatárolás

01 / Jogszabály elsőként

Btk. 232. § – teljes törvényszöveg

2012. évi C. törvény · Nemzeti Jogszabálytár ↗

(1)

Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Minősített esetek – a büntetés

a)egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,

b)két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,

c)öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,

d)öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget

okoz.

(3) Előkészület

Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Gondatlan elkövetés

Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Önkéntes veszélyelhárítás: A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető – azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.

Forrás: 2012. évi C. törvény (Btk.) 232. §. A törvényhely teljes szövege; a jogi értékelés mindig az elkövetéskor alkalmazandó jog és a konkrét bizonyítékok alapján történik.

02 / Négy alapvető kérdés

Mit kell bizonyítani a 232. § esetén?

A tényállás nem egy egyszerű közlekedési szabályszegés: a konkrét cselekmény és a személyi veszélyeztetés kapcsolatát kell vizsgálni.

01 / Magatartás

Eszköz

A törvényben meghatározott mód

Rongálás, akadály, jelzésmanipuláció, vezető elleni erőszak vagy fenyegetés, illetve hasonló magatartás.

02 / Veszély

Személy

Élet vagy testi épség

Önmagában a vagyoni kár vagy a forgalom akadályozása nem helyettesíti a személyi veszélyeztetést.

03 / Okozatosság

Kapcsolat

Bizonyítható összefüggés

Az adott magatartásnak és a kialakult veszélyhelyzetnek oksági kapcsolatban kell állnia.

04 / Bűnösség

Tudat

Szándék vagy gondatlanság

A törvény mindkét elkövetési alakzatot büntetni rendeli, eltérő büntetési tételekkel.

Milyen cselekmény tartozhat ide?

Forgalomban használt úton veszélyes akadály elhelyezése.
Közlekedési jelzés eltávolítása, átállítása, megtévesztő jelzés adása.
Közlekedő jármű biztonságot érintő részeinek szándékos megrongálása.
A közlekedő jármű vezetőjének olyan megfenyegetése vagy bántalmazása, amely mások életét vagy testi épségét veszélyezteti.

Mi nem elég önmagában?

Egy szabály megszegése, ha a 232. § szerinti személyi veszélyeztetés nem valósul meg.
Járműben vagy jelzésben okozott anyagi kár a tényállás egyéb elemei nélkül.
Az, hogy „akár baleset is történhetett volna”, tényszerűen alá nem támasztott veszélyállításként.
A szándékosság puszta feltételezése; a gondatlan alakzat külön vizsgálandó.

03 / Interaktív büntetési táblázat

Milyen büntetési tétel alkalmazható?

Váltson az elkövetési alakzatok között. A kijelzett tételek törvényi keretek, nem a konkrét ügyben várható büntetés.

232. § · törvényi szabadságvesztési keretek

Elkövetési alakzat kiválasztása

Eredmény / esetTörvényi tétel

Alapeset Btk. 232. § (1), illetve (4)3 évig

Súlyos testi sértés Btk. 232. § (2) a), illetve (4)1–5 év

Maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vagy tömegszerencsétlenség Btk. 232. § (2) b), illetve (4)2–8 év

Halál okozása Btk. 232. § (2) c), illetve (4)5–10 év

Kettőnél több ember halála vagy halálos tömegszerencsétlenség Btk. 232. § (2) d), illetve (4)5–15 év

További speciális szabályok: a szándékos alapesetre irányuló előkészület büntetendő [232. § (3)]; a veszélynek a káros következmény előtt történő önkéntes megszüntetése különös enyhítést, kivételesen a büntetés mellőzését teheti lehetővé [232. § (5)].

04 / Választható tényállási példák

Milyen helyzetben merülhet fel?

Válasszon esetet. A példák nem automatikus minősítések, hanem a bizonyítandó tényekre mutatnak rá.

Akadály a közlekedési útvonalon

Ha valaki olyan tárgyat helyez el az úton vagy a pályán, amelynek következtében közlekedők élete vagy testi épsége veszélybe kerül, felmerülhet a Btk. 232. § alkalmazása. Tisztázni kell a helyszínt, a láthatóságot, az észlelési távolságot, a forgalmi helyzetet és azt, hogy kik kerültek veszélybe.

A példa kizárólag általános tájékoztatás; az adott történés bizonyítékai döntőek.

05 / Jogszabályi elhatárolás

232. §, 233. § vagy 234. §?

A szomszédos tényállások nem felcserélhetők. Az elkövetési magatartás és a közlekedési mód különbsége meghatározó.

232.

Közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény

Közlekedési útvonal, jármű, berendezés, jelzés vagy vezető elleni, a törvényben körülírt veszélyeztető magatartás. Nem feltétlenül kell járművezetőnek lenni.

Ön ezen az oldalon van ↑

233.

Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése

E közlekedési ágazatok szabályainak megszegésével történő személyi veszélyeztetés. A szabályszegés jellege és a közlekedés formája kulcskérdés.

Részletes 233. §-os oldal ↗

234.

Közúti veszélyeztetés

Közúti közlekedési szabály szándékos megszegése a törvény szerinti úton, más életének vagy testi épségének közvetlen veszélyeztetésével.

Részletes 234. §-os oldal ↗

Mi a helyzet a gondatlan közúti balesettel?

A közúti baleset okozása (Btk. 235. §) más szerkezetű tényállás: közúti közlekedési szabály megszegésével gondatlanságból okozott súlyos testi sértésből indul ki. Nem minden baleset tartozik a 232. § alá, és nem minden veszélyeztetés jár sérüléssel.

06 / A védelem súlypontjai

Mely bizonyítékok lehetnek döntőek?

A nyomozásban nem elegendő a cselekmény leírása: a veszély, a tudattartalom és az oksági lánc is vizsgálandó.

01 / Helyszín

Út- és forgalmi viszonyok

Helyszínrajz, fénykép, kamerafelvétel, látótávolság, közlekedési jelzések tényleges állapota.

02 / Szakértő

Kialakult-e releváns veszély?

Ütközési, elkerülési, fékezési és műszaki lehetőségek; forgalmi helyzet és alternatív magyarázatok.

03 / Okozatosság

Mi vezetett a veszélyhez?

A vizsgált magatartás és a veszély, illetve az esetleges sérülés közötti összefüggés.

04 / Bűnösség

Mit tudott, mit láthatott előre?

Szándékosság, gondatlanság, tévedés, észlelési és reagálási lehetőségek.

Indokolt lehet a jogi minősítés vitatása

A 232. § szerinti tényállási elemek bizonyítása hiányában más tényállás, szabálysértés, vagy akár büntetőjogi felelősség hiánya is felmerülhet. A kérdés nem dönthető el csupán a rendőrségi megnevezés alapján.

Mit tegyen a kihallgatás előtt?

Őrizze meg az üzeneteket, kamera- és fedélzeti felvételeket, tanúk elérhetőségét; ne módosítsa a bizonyítékokat. Ismerje meg gyanúsítotti jogait, és kérjen védői konzultációt a vallomástétel előtt.

07 / Gyakori kérdések

Gyakori jogi kérdések

Kattintással megnyitható, tömör válaszok.

Csak járművezető követheti el?

Nem. A Btk. 232. § általános alanyú tényállás: például közlekedési jelzés manipulálása vagy akadály létesítése révén olyan személy is elkövetheti, aki nem vezet járművet. A konkrét személyi veszélyeztetés bizonyítása ettől még szükséges.

Baleset nélkül is bűncselekmény lehet?

Igen. Az alapesethez nem feltétel sérülés vagy ütközés, de a törvényi magatartás és az életet vagy testi épséget érintő veszélyeztetés megvalósulása szükséges.

Mi történik, ha gondatlanság áll fenn?

A Btk. 232. § (4) külön büntetni rendeli a gondatlan elkövetést, enyhébb büntetési keretekkel. Ennek bizonyítási és minősítési feltételeit önállóan kell vizsgálni. A fenti táblázatban választható a gondatlan nézet.

Mikor lehet enyhíteni vagy mellőzni a büntetést?

A Btk. 232. § (5) alapján, ha az elkövető a veszélyt önként megszünteti, mielőtt káros következmény származna belőle, a büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben pedig mellőzhető. Ez nem automatikus mentesség.

Mi a különbség a rongáláshoz képest?

A vagyonban okozott kár önmagában nem alapozza meg a 232. §-t. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekménynél az élet vagy testi épség veszélyeztetését is vizsgálni kell; az esetleges egyéb bűncselekményekhez való viszony külön jogi kérdés.

Elvehetik a jogosítványomat?

A vezetési jogosultságot érintő következmény nem minden ügyben automatikus. A járművezetéstől eltiltás feltételeit és az esetleges ideiglenes hatósági intézkedéseket az ügy körülményei alapján kell megvizsgálni. Eltiltás részletesen ↗

Mit jelent a büntetendő előkészület?

A Btk. 232. § (3) kifejezetten büntetni rendeli az (1) bekezdés szerinti bűncselekményre irányuló előkészületet, legfeljebb egyévi szabadságvesztéssel. Az előkészület általános fogalmának és a konkrét magatartásnak a megítélése tényfüggő.

Melyik tényállás vonatkozik a büntetőfékezésre?

Az eset körülményeitől függ, de a közúti közlekedési szabály megszegésével megvalósuló szándékos közvetlen veszélyeztetésnél jellemzően a Btk. 234. § szerinti közúti veszélyeztetés kerül előtérbe, nem automatikusan a 232. §.

08 / Belső kereszthivatkozások

Közlekedési büntetőjogi tudástár

Kapcsolódó, önálló témák – a részletes tényállási elemzést az adott aloldalon találja meg.

ÁttekintésKözlekedési bűncselekményekAz összes közlekedési ügy egy helyen.↗ 233. §Vasúti, légi és vízi veszélyeztetésAz ágazati szabályszegés kérdései.↗ 234. §Közúti veszélyeztetésBüntetőfékezés, leszorítás, közvetlen veszély.↗ 235. §Közúti baleset okozásaGondatlan baleset, sérülés, okozatosság.↗ 236. §Ittas járművezetésAlkoholos befolyásoltság, bizonyítás.↗ 237. §Bódult járművezetésToxikológia, gyógyszer, egyéb szer.↗ 238. §Járművezetés tiltott átengedéseVezetésre alkalmatlan személynek átengedés.↗ 239. §CserbenhagyásMegállási és meggyőződési kötelezettség.↗ 239/B.Vezetés eltiltás hatálya alattÚjabb büntetőeljárás lehetősége.↗ 166. §Segítségnyújtás elmulasztásaA sérültnek nyújtandó segítség kérdései.↗ 55–56. §Járművezetéstől eltiltásJogosítvány, időtartam, kategóriák.↗ 380. §Jármű önkényes elvételeKapcsolódó járművel elkövetett bűncselekmény.↗ 239/A.Jogellenesen átalakított járműSzemélyszállító jármű jogellenes átalakítása.↗ EljárásGyanúsítotti jogokVallomás, védő, iratmegismerés.↗ EljárásRendőrségi idézésMit érdemes tudni kihallgatás előtt?↗

Dr. Szabó Dávid ügyvéd · Debrecen · Hajdúböszörmény

Jogi képviselet közlekedési büntetőügyben

Védői konzultáció a gyanúsítás, a bizonyítékok, a minősítés és a lehetséges eljárási lépések áttekintésére. Személyes és online konzultáció. Az első konzultáció díjköteles.

↗ +36 30 515 8098 Kapcsolatfelvétel ↗Országos képviselet egyedi megbízás alapján