Rágalmazás és becsületsértés – jogi védelem online és offline
Subline
Stratégiai jogi képviselet jó hírnév és emberi méltóság védelmében a közösségi médiában és a nyilvánosság előtt. Az online térben megvalósuló jogsértések gyors terjedése miatt a szakszerű és azonnali jogi fellépés döntő jelentőségű a bizonyíthatóság és a jogkövetkezmények szempontjából.
Rövid bemutatás
Rágalmazó közösségi médiás poszt, sértő komment, valótlan tényállítás vagy jó hírnevet sértő tartalom esetén teljes körű jogi támogatást nyújtok a jogsértő közlés rögzítésétől és eltávolításától a büntető- és polgári jogi eljárások megindításán át a sérelemdíj és egyéb jogkövetkezmények érvényesítéséig.
Gyakori ügytípusok
• Facebook, Instagram, TikTok és Google-értékelések miatti jogviták
• Rágalmazó posztok, kommentek és cikkek eltávolítása
• Magánvádas eljárás és feljelentés előkészítése
• Személyiségi jogi per, sérelemdíj és kártérítési igény
• Helyreigazítás és nyilvános bocsánatkérés jogi érvényesítése
Miért kritikus a gyors jogi fellépés?
Az online tartalom percek alatt tömegekhez juthat el, ami súlyos és maradandó reputációs kárt okozhat. A bizonyítékok (posztok, kommentek, megosztások, metaadatok) gyors rögzítése és jogszerű dokumentálása alapvető feltétele a sikeres jogérvényesítésnek mind büntető-, mind polgári jogi eljárásban.
Jogi megközelítés
A jogi minősítés során különösen vizsgálni kell:
• a közlés tényállítás vagy vélemény jellegét,
• a közlés nyilvánosságát és elérési körét,
• a valóságtartalmat és bizonyíthatóságot,
• a sértett közszereplői minőségét,
• az okozott érdeksérelem mértékét.
A megfelelő jogi stratégia célja a jogsértés megszüntetése, a jó hírnév helyreállítása és a jogkövetkezmények érvényesítése.
Kapcsolat
📞 Azonnali jogi segítség: 06 30 515 8098
📍 Debrecen • Hajdúböszörmény • Országos képviselet
✉️ Konzultáció előzetes időpont-egyeztetéssel
Dr. Szabó Dávid ügyvéd
⚖️ Rágalmazás – Btk. 226. §
(2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről – hatályos szöveg)
226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.
(3) Nem büntetendő rágalmazás miatt annak a cselekménye, aki az (1) bekezdésben meghatározottakat a közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.