Dr. Szabó Dávid
ügyvéd

⚖️ Jogszabályi háttér – Btk. 372. § (lenyitható blokk)

Sikkasztás – Btk. 372. §

372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a sikkasztást kisebb értékre vagy
  • b) a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást
  • ba) bűnszövetségben,
  • bb) közveszély színhelyén,
  • bc) üzletszerűen

követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a sikkasztást nagyobb értékre,
  • b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy
  • c) *  a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, régészeti leletre vagy külföldi védelemben részesített ingó kulturális örökségi elemre

követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a sikkasztást jelentős értékre,
  • b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meg határozott valamely módon, vagy
  • c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére

követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a sikkasztást különösen nagy értékre vagy
  • b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon

követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a sikkasztást különösen jelentős értékre vagy
  • b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon

követik el.

(A jogszabály szövege tájékoztató jelleggel, a hatályos Büntető Törvénykönyv alapján közölve. A pontos jogi megítélés minden esetben az egyedi tényállás függvénye.)

Mit jelent a sikkasztás a Btk. szerint?

Sikkasztásról akkor beszélünk, ha valaki a rábízott idegen dolgot sajátjaként eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz.

A jogi minősítés alapja nem az elvétel, hanem az, hogy az elkövető jogszerű birtoklásból tér át jogellenes eltulajdonításba vagy rendelkezésbe. Ez különbözteti meg a sikkasztást a lopástól és más vagyon elleni bűncselekményektől.


A sikkasztás büntetési tétele

A büntetés mértéke a vagyoni hátrány összegétől és a minősítő körülményektől függően pénzbüntetéstől akár tíz évig terjedő szabadságvesztésig terjedhet. A minősítés sorsdöntő: vétség vagy bűntett, illetve kisebb, nagyobb, jelentős vagy különösen jelentős értékű vagyoni hátrány alapvetően befolyásolja az eljárás kimenetelét.


Vagyoni hátrány – irányadó értéksávok

(A büntetőjogi minősítés során a vagyoni hátrány összege meghatározó jelentőségű.)

  • Szabálysértési értékhatár: 0 – 50.000 Ft
  • Kisebb érték: 50.001 – 500.000 Ft
  • Nagyobb érték: 500.001 – 5.000.000 Ft
  • Jelentős érték: 5.000.001 – 50.000.000 Ft
  • Különösen nagy érték: 50.000.001 – 500.000.000 Ft
  • Különösen jelentős érték: 500.000.001 Ft felett

Mit tegyek most? – Az első 24 óra jelentősége

A nyomozás kezdeti szakaszában tett nyilatkozatok és a lefoglalási, kihallgatási, illetve könyvszakértői eljárások később döntően befolyásolhatják a bizonyítás irányát és a kiszabható büntetés mértékét.

Javasolt lépések:
✔ Ne tegyen vallomást védő jelenléte nélkül
✔ Vegye fel a kapcsolatot ügyvéddel már az első hatósági intézkedés előtt

📞 Azonnali jogi segítség: 06 30 515 8098


Büntetőeljárás indult Ön vagy hozzátartozója ellen?
Az első lépések meghatározzák az ügy kimenetelét.

📞 Hívja most dr. Szabó Dávid ügyvédet és kérjen konzultációs időpontot!
Telefon: 06 30 515 8098
Debrecen • Hajdúböszörmény • Országos képviselet


Jogi nyilatkozat

A fenti tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsnak. Minden ügy egyedi tényállás és jogi környezet alapján kerül elbírálásra.