Jogszabályi háttér – Btk. 234. §
⚖️ Btk. 234. § – Közúti veszélyeztetés
234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
- a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
- b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
- c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
- d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
Közúti veszélyeztetés – büntetés és védekezési lehetőségek
A közúti veszélyeztetés a közlekedési bűncselekmények egyik legsúlyosabb formája. A Büntető Törvénykönyv 234. §-a szerint az követi el ezt a bűncselekményt, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki.
Az ilyen ügyekben gyakran merül fel:
- büntetőeljárás
- járművezetéstől eltiltás
- pénzbüntetés vagy szabadságvesztés
A jogi minősítés szempontjából kulcskérdés, hogy valóban fennállt-e konkrét, közvetlen veszélyhelyzet.
⚖️ Btk. 234. § – Közúti veszélyeztetés
- § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- § (2) A büntetés
| Következmény | Büntetés |
|---|---|
| súlyos testi sértés | 1–5 év szabadságvesztés |
| maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás | 2–8 év |
| halál okozása | 5–10 év |
| több ember halála | 5–15 év |
Mit jelent a közúti veszélyeztetés?
A közúti veszélyeztetés akkor valósul meg, ha a járművezető szándékosan olyan közlekedési magatartást tanúsít, amely más személyek életét vagy testi épségét közvetlen veszélybe sodorja.
Nem minden szabályszegés minősül közúti veszélyeztetésnek. A bűncselekményhez szükséges, hogy:
- a veszély konkrét és közvetlen legyen
- az elkövető felismerje a veszélyhelyzetet
- és akarja vagy elfogadja annak bekövetkezését
Ezért a közúti veszélyeztetés kizárólag szándékosan követhető el.
Tipikus példák közúti veszélyeztetésre
A gyakorlatban az alábbi magatartások vezetnek leggyakrabban ilyen minősítéshez:
- büntetőfékezés
- szándékos leszorítás
- üldözés közúton
- agresszív közlekedési konfliktus
- más jármű szándékos veszélyeztetése
Közúti veszélyeztetés vagy közúti baleset okozása?
A két bűncselekmény közötti különbség a bűnösségi alakzatban rejlik.
| Bűncselekmény | Jelleg |
|---|---|
| közúti baleset okozása (Btk. 235. §) | gondatlan |
| közúti veszélyeztetés (Btk. 234. §) | szándékos |
A közúti baleset okozása esetén az elkövető nem akar veszélyhelyzetet létrehozni, csupán figyelmetlen vagy szabályszegő.
A közúti veszélyeztetésnél viszont az elkövető felismeri a veszélyt és elfogadja annak bekövetkezését.
Milyen büntetés jár közúti veszélyeztetésért?
A közúti veszélyeztetés bűntett, amely pénzbüntetéstől több évig terjedő szabadságvesztésig, valamint kötelező járművezetéstől eltiltásig terjedő jogkövetkezményekkel járhat.
A bíróság különösen mérlegeli:
- történt-e személyi sérülés vagy halál,
- a veszélyhelyzet tartósságát és intenzitását,
- az elkövető közlekedési előéletét,
- az együttműködést, a segítségnyújtást és a kármegelőző magatartást.
Kúria Bfv.II.853/2023/7.
A közúti veszélyeztetést nem alapozza meg önmagában a közlekedési szabály tudatos és durva megsértése; megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a terhelt felismeri cselekménye következtében a helyzetre és személyre szabott közvetlen veszélyhelyzet létrejöttét és azt kifejezetten kívánja vagy abba belenyugszik
A közúti veszélyeztetéshez nem elég az, hogy valaki súlyosan vagy akár szándékosan megszegi a közlekedési szabályokat. A bűncselekmény csak akkor állapítható meg, ha az elkövető tisztában van azzal, hogy magatartásával konkrét, az adott helyzetben valós és közvetlen veszélyt idéz elő más személyre nézve, és ezt vagy kifejezetten akarja, vagy legalább elfogadja annak bekövetkezését. Ez a védelem központi eleme.
Közúti veszélyeztetés vagy közúti baleset okozása?
Gyakran ezen két tényállás között billeg a mérleg. A közúti baleset okozása és a közúti veszélyeztetés közötti lényegi különbség a bűnösségi alakzatban rejlik. A közúti baleset okozása gondatlan magatartás eredménye – az elkövető nem akarja és nem is fogadja el a veszélyhelyzetet, csupán figyelmetlen vagy szabályszegő -, addig a közúti veszélyeztetés szándékos bűncselekmény, amelynél az elkövető felismeri, hogy magatartásával konkrét, közvetlen veszélyt idéz elő más személyre, és azt kifejezetten akarja vagy legalább belenyugszik annak bekövetkezésébe. Tipikus példák a büntetőfékezés, szándékos leszorítás.
Kapcsolódó témák
- Ittas járművezetés – Btk. 236. §
- Bódult állapotban történő járművezetés – Btk. 237. §
- Közúti baleset gondatlan okozása – Btk. 235. §
- Járművezetéstől eltiltás – mikor veszik el a jogosítványt?
- Rendőrségi idézés – mit jelent?
Ön vagy hozzátartozója ellen közúti veszélyezetetés miatt büntetőeljárás indult?
📞 Azonnali jogi segítség – 06 30 515 8098
Debrecen • Hajdúböszörmény • Országos képviselet
Jogi nyilatkozat
A fenti tájékoztatás kizárólag általános információs célokat szolgál, és nem minősül jogi tanácsnak, jogi véleménynek vagy jogi szolgáltatás nyújtásának. Az egyes ügyek megítélése minden esetben az egyedi körülményektől, a hatályos jogszabályoktól és a konkrét hatósági vagy bírósági döntésektől függ. Konkrét jogi kérdés vagy eljárás esetén javasolt személyre szabott jogi tanács igénybevétele.