⚖️ Jogszabályi háttér – Btk. 241. §
241. § (1) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon
- a) veszélyezteti,
- b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre,
- c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre,
bűntett miatt az a) pontban meghatározott esetben három évig, a b) pontban meghatározott esetben egy évtől öt évig, a c) pontban meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés a) pontja esetén egy évig, b) pontja esetén két évig, c) pontja esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) * Az (1) bekezdés a) pontjában, és a (2) bekezdés első és második fordulatában meghatározott esetben az elkövető nem büntethető, az (1) bekezdés b) pontja esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig a bűncselekmény által bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a károsodott környezet eredeti állapotát helyreállítja.
(4) E § alkalmazásában szennyezés: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok összetevői jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.
Mit jelent a környezetkárosítás a Btk. szerint?
Környezetkárosítást követ el, aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot vagy azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon veszélyezteti, illetve olyan mértékben károsítja, hogy a természetes vagy korábbi állapot csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre.
A jogi minősítés kulcskérdései:
- Határérték-túllépés: történt-e jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott kibocsátási érték feletti terhelés,
- Kár mértéke: veszélyeztetés, helyreállítható vagy helyre nem állítható károsodás,
- Okozatiság: fennáll-e ok-okozati kapcsolat a magatartás és a környezeti kár között,
- Tudattartalom: szándékos vagy gondatlan elkövetés.
Szándékos vagy gondatlan elkövetés – mi a különbség?
- Szándékos környezetkárosítás: az elkövető tudja, hogy magatartása szennyezést vagy károsodást okoz, és ezt vállalja.
- Gondatlan környezetkárosítás: az elkövető nem kívánja a kárt, de elmulasztja a tőle elvárható körültekintést (pl. technológiai, kezelési, tárolási, kibocsátási szabályok megszegése).
A két forma között jelentős büntetési és jogkövetkezménybeli különbség van, ezért a védekezés központi eleme a tudattartalom és a műszaki-szakértői megállapítások értékelése.
Büntetőeljárás indult Önt vagy hozzátartozóját érintően?
Az első lépések meghatározzák az ügy kimenetelét.
📞 Hívja most dr. Szabó Dávid ügyvédet és kérjen konzultációs időpontot!
Telefon: 06 30 515 8098
Debrecen • Hajdúböszörmény • Országos képviselet