Jogszabályi lényeg: bűncselekményből eredő vagy helyébe lépett vagyon, bűncselekményt finanszírozó érték, a vagyoni előny, a különös vélelmek és törvényi kivételek.
Jogszabályhelyek részletes áttekintése és teljes hatályos jogszabályforrás
Az általános vagyonelkobzás
A bűncselekményből eredő, a helyébe lépett, az elkövetést finanszírozó, illetve jogellenes előnyként adott vagy ígért vagyont érintheti. Szabályozza a más gazdagodását, a jogutódlást és a kizáró okokat is.
Kiterjesztett vagyonelkobzás
A törvény meghatározott súlyos bűncselekményeknél vélelmeket és külön eredetigazolási szabályokat alkalmaz. Egyes felsorolt esetekben az eljárás előtti öt év vagyonát is vizsgálhatják.
Pénzösszegben történő elrendelés
A vagyon hiányában, összekeveredésekor és egyes más törvényi esetekben pénzösszegben fejezik ki a vagyonelkobzást. A törvény néhány büntethetőségi akadály mellett is rendelkezik róla.
A vagyon fogalma
Vagyon a haszon, vagyoni értékű jog, követelés és minden pénzben kifejezhető előny is; a vagyoni kör messze túlterjed a készpénzen.
Zár alá vétel: eljárási biztosítás
A rendelkezési jog ideiglenes felfüggesztésének feltételei, vagyoni érintettek, bírósági és hatósági hatáskörök, feloldás.
A Btk. 74–76. § teljes, hatályos szövege ↗ · A Be. 324–332. § teljes, hatályos szövege ↗
2026-os helyesbítés: a Btk. 74. § (1) b)–c) pontjai hatályon kívül vannak; a kiterjesztett vagyonelkobzás a 74/A. §-ban található. A jogszabályforrásban mindig az elkövetés idejéhez és a vizsgált eljárási cselekményhez igazodó időállapot is ellenőrizendő.
Vagyonelkobzás – mikor vonható el a vagyon, és hogyan védhető?
Pénz, bankszámla, ingatlan, üzletrész vagy kriptoeszköz kerülhet a büntetőeljárás középpontjába. A Btk. 74–76. § és a Be. 324–332. § alapján bemutatjuk, mikor lehetséges vagyonelkobzás, hogyan működik a kiterjesztett vagyonelkobzás, milyen jogai vannak a tulajdonosnak, és hol kezdődik a védőügyvédi munka.
Mit vonhat el a bíróság, és milyen jogcímen?
A jogcím, a vagyontárgy eredete és az érintett személye három külön bizonyítási kérdés.
Bűncselekményből származó vagyon
Ide tartozhat a cselekmény eredménye és az ebből később vásárolt vagyontárgy is. Az átváltás, továbbutalás vagy ingatlanba fektetés önmagában nem szakítja meg a vizsgálható vagyoni kapcsolatot.
Felhasznált és ígért előny
A bűncselekmény elősegítésére szánt finanszírozás, valamint a megígért vagy adott vagyoni előny is a törvényi kör része lehet. Nem az elnevezés, hanem a gazdasági tartalom számít.
Más személy vagy cég gazdagodása
Nem kizárólag az elkövető vagyonát érintheti az intézkedés. A gazdagodó személy, társaság és jogutód jogi helyzetét külön vizsgálni kell.
Kiemelt esetkör: kiterjesztett vagyonelkobzás – Btk. 74/A. §
Válasszon esetkört: a tájékoztató az adott szabályozási helyzethez igazodik.
Bűnszervezetben szerzett vagyon
A bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett vagyonnál megdönthető vagyonelkobzási vélelem érvényesülhet a Btk. 74/A. § (1) bekezdése alapján. A részvétel időtartama és a vagyonszerzés ideje nem hagyható bizonyítatlanul.
Nem csak egy bűncselekmény szerepel a felsorolásban
A 74/A. § (2) bekezdése a meghatározott kábítószeres, emberkereskedelmi, korrupciós, pénzmosási, informatikai és kiemelt gazdasági bűncselekményeket is nevesíti. Az alkalmazhatóság mindig a konkrét törvényi alponttól, minősítéstől és vagyoni feltételektől függ.
Az eredet igazolása a védelem kulcsa lehet
A Btk. 74/A. § (3) szerint az e § (1)–(2) bekezdése szerinti vagyonelkobzás nem rendelhető el, ha az elkövető bizonyítja, hogy a vagyon nem bűncselekményből származik. Banki, adózási és szerződéses okiratok érdemben számíthatnak.
Amikor nem rendelhető el vagyonelkobzás
Sértetti igény fedezetéül szolgáló vagyon
Btk. 74. § (5) a): a büntetőeljárásban érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgáló vagyonnal kapcsolatban a törvény kizáró szabályt ír elő. A konkrét fedezeti kapcsolat és eljárási helyzet vizsgálatot igényel.
Jóhiszemű, visszterhes szerzés
Btk. 74. § (5) b): jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett vagyon esetében vagyonelkobzás nem rendelhető el. A szerzés valódiságát, idejét, ellenértékét és a szerző tudomását külön bizonyítani kell.
Korábban megállapított fizetési kötelezettség
Btk. 74. § (5) c): meghatározott jogcímeknél a büntetőüggyel azonos tényállás miatt megállapított, végleges vagy jogerős közigazgatási fizetési kötelezettség erejéig korlát állhat fenn. Ez nem minden vagyonelkobzási jogalapra terjed ki.
Vélelem ellenbizonyítása
Btk. 74/A. § (3): a 74/A. §-ban körülírt vélelem megdönthető a vagyon nem bűncselekményből származó eredetének bizonyításával. A szóbeli állítás önmagában jellemzően nem elégséges.
Milyen vagyontárgy érintett? – interaktív helyzetmagyarázó
Válassza ki a vagyontípust. Ez szemléltetés, nem ügyre szabott jogi minősítés.
Bankszámla és pénzmozgások
Vizsgálandó a számlatulajdonos, a jóváírás jogcíme, a releváns időszak, a pénz útja és a zár alá vételi határozatban biztosított összeg. A számlaforgalom nem azonos szükségképpen a vagyonelkobzás alapjával.
Zár alá vétel, lefoglalás, vagyonelkobzás – három külön jogintézmény
| Intézkedés | Funkció | Fő jogszabály | Védelmi kérdés |
|---|---|---|---|
| Lefoglalás | Dolog / elektronikus adat eljárási biztosítása | Be. lefoglalási rendelkezései | Miért szükséges, milyen célra és meddig? |
| Zár alá vétel | Vagyon feletti rendelkezés időleges korlátozása | Be. 324–332. § | Indokolt-e a biztosítás; arányos-e az összeg és a kör? |
| Vagyonelkobzás | Vagyon végleges elvonása törvényi feltételek mellett | Btk. 74–76. § | Mi a jogalap, a vagyon eredete, mennyi az elvonandó érték? |
| Elkobzás | Meghatározott dologhoz, eszközhöz kapcsolódó intézkedés | Btk. 72–73. § | Van-e jogalap, tulajdonosi védelem, mellőzési lehetőség? |
A zár alá vétel feloldását a Be. 330–332. § szabályozza; egyes polgári igények esetén a feloldás végrehajtására külön átmeneti szabályok vonatkoznak.
Pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás – Btk. 75. §
Ha az eredeti vagyon eltűnt
A vagyonelkobzás nem válik automatikusan tárgytalanná attól, hogy a bűncselekménnyel összefüggő vagyon már nem található. A törvény ilyen helyzetben pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzást ír elő.
Ha az eredeti vagyon más vagyonnal vegyült
Ha az elkülönítés nem lehetséges vagy aránytalan nehézséggel járna, a vagyonelkobzás pénzösszegben rendelhető el. A ténylegesen elvonandó összeg alátámasztása önálló bizonyítási feladat.
Mit vizsgál a védőügyvéd? – bizonyítási és vagyonvédelmi stratégia
Jogi alap és releváns időszak
Az egyes vagyonelemek a Btk. 74. § vagy a 74/A. § alá tartoznak-e? Mikor és kinek a vagyonába kerültek? Közvetlen bűncselekményből származás, helyettesítő vagyon vagy vélelem az érvényesített jogcím?
Kettős számítás és összegszerűség
Különbség lehet átfolyó tranzakció, árbevétel, költség, visszatérítés, már megtérült igény és a büntetőjogi értelemben vett vagyon között. A pontos elemzés dokumentumokra és szükség esetén szakértői adatokra épül.
Harmadik személy és társaság jogai
Tulajdonjog, ellenérték, szerződéses láncolat, átruházás és jóhiszeműség: az érintett hozzátartozó vagy üzleti partner vagyoni érdekei nem hagyhatók figyelmen kívül.
Sértett, polgári igény, NAV
Az érvényesített sértetti igény, a közigazgatási fizetési kötelezettség és a vagyonelkobzás egymáshoz való viszonyát is ellenőrizni kell, a Btk. 74. § (5) bekezdésének eltérő esetei szerint.
Dokumentumlista – jelölje, ami már rendelkezésre áll
Az ellenőrzőlista kizárólag a böngészőben működik; semmit nem továbbít, nem tárol szerveren.
0/8 dokumentumcsoport megjelölve
Öt tipikus vagyonelkobzási helyzet
1. Csalásból származó összegből vett autó
Az eredeti pénz helyébe lépett vagyontárgy kérdése merül fel. Bizonyítani kell a pénzmozgásokat és azt, hogy az autó milyen forrásból, kinek a javára került megszerzésre.
2. Céghez került összeg egy büntetőügyben
A társasági gazdagodás, a mögöttes jogcím és a gazdálkodó szervezettel szembeni vagyonelkobzás feltételei válnak lényegessé. Nem helyettesíthető automatikusan a cég vagyona a vezető magánvagyonával.
3. Bűnszervezet gyanúja, régebbi ingatlanvásárlás
A 74/A. § szerint a részvétel ideje alatt szerzett vagyon, illetve a törvényben meghatározott kiterjesztett szabályok és azok ellenbizonyítása vizsgálandó. A szerzés időpontja kulcskérdés.
4. Átruházás a büntetőeljárás előtt
Nem elég a tulajdoni lap aktuális adata. A vagyonszerzés jogcíme, valós ellenértéke, szerződési körülményei és a jóhiszeműség döntő lehet.
5. NAV-os fizetési kötelezettség ugyanazon tények miatt
Vizsgálni kell a Btk. 74. § (5) c) alkalmazását: a korábbi közigazgatási döntés bizonyos jogcímeken korlátozhatja a vagyonelkobzást a megállapított összeg erejéig.
Mit ne tegyen?
Ne módosítson visszamenőleg iratokat, ne tüntessen el bizonyítékokat, és ne kezdjen el ügyvédi egyeztetés nélkül vagyont átrendezni. A jogszerű bizonyítási és jogorvoslati eszközöknek van szerepük.
Kapcsolódó büntetőjogi tudástár – közvetlen belső linkek
Válogatott, releváns témák. Kereséssel és témakörszűrővel gyorsan elérhető a kapcsolódó aloldal.
35 kapcsolódó oldal
Nincs találat. Próbáljon más kifejezést vagy válassza az „Összes” kategóriát.
Gyakran ismételt kérdések – vagyonelkobzás
A vagyonelkobzás büntetés vagy intézkedés?
A Btk. rendszerében büntetőjogi intézkedés. A jogalap és az elvonandó vagyon meghatározásának kérdése elválik a szabadságvesztés büntetési tételétől.
Van a vagyonelkobzásnak minősített esete?
Nem a bűncselekményekhez hasonló módon. A Btk. 74. § általános, a 74/A. § pedig külön vagyonelvonási szabályokat és vélelmeket tartalmaz.
Elvehetik a családi házat?
Ingatlan is érintett lehet, de nem minden ingatlan vonható el. A szerzés, a tulajdonos, a jogalap, az érték és a jóhiszemű harmadik személy jogai vizsgálandók.
Mi történik, ha az eredeti pénz már nincs meg?
A Btk. 75. § alapján bizonyos esetekben pénzösszegben kell elrendelni a vagyonelkobzást. Az összeg megállapítása külön bizonyítást igényel.
A házastárs vagy szülő vagyonát is érintheti?
Csak a törvényben meghatározott feltételek mellett. A harmadik személy tulajdonjogának, a gazdagodásnak, az ellenértéknek és a jóhiszeműségnek szerepe lehet.
Lehet vagyonelkobzás cég ellen?
A Btk. 74. § (2)–(4) bekezdései szabályozzák a gazdálkodó szervezet gazdagodását, a jogutódlást és egy speciális megszűnési helyzetet.
Minden bűnszervezeti ügyben automatikusan elvonják a teljes vagyont?
Nem. A 74/A. §-ban szereplő vélelem alkalmazhatóságát, az érintett időszakot és a törvényes eredet igazolását külön kell megvizsgálni.
Mi az ötéves időszak lényege?
A Btk. 74/A. § (2) szerinti meghatározott tényállásoknál az eljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, jövedelmi viszonyokhoz képest különösen aránytalan vagyonra is kiterjedhet a vélelem.
A kriptoeszközök is számítanak?
A Btk. 76. § széles vagyonfogalmat használ. Digitális vagyoni értékeknél is vizsgálható a tulajdonosi kontroll, érték és eredet; az eljárási kezelés ettől külön kérdés.
A zár alá vétel már végleges vagyonelkobzás?
Nem. A Be. 324. § szerinti zár alá vétel biztosító kényszerintézkedés, a vagyonelkobzás pedig a Btk. szerinti anyagi jogi intézkedés.
Mikor lehet feloldani a zár alá vételt?
A Be. 330–332. § több okot és eljárást szabályoz. A feloldás módja a döntés tartalmától, az eljárás állásától és az esetleges polgári igénytől függ.
Mitől eredményes az ügyvédi fellépés?
A helyes törvényhely, a vagyonszerzési lánc, a vagyonérték, a tulajdonosi jogosultság és a határidőben előterjesztett indítványok vizsgálatától; az eredmény nem garantálható.
Dr. Szabó Dávid ügyvéd
Vagyonelkobzás, kiterjesztett vagyonelkobzás és zár alá vétel ügyében. A védelem része a vagyoni eredet vizsgálata, az összegszerűség ellenőrzése, a harmadik személyek jogainak elemzése és az indokolt eljárási indítványok előkészítése. Debrecen, Hajdúböszörmény; az ügy jellegétől függően országos képviselet.
Személyes és online konzultáció. Az első konzultáció díjköteles, előzetes időpont-egyeztetés alapján.