Jogszabályi háttér
⚖️ Tartozás fedezetének elvonása – Btk. 405. §
(1) Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el.
(4) Tartozás fedezetének elvonása miatt az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádemelés előtt kiegyenlíti.
Tartozás fedezetének elvonása – tényállás, büntetési tételek és jogi következmények
Stratégiai büntetőjogi képviselet gazdasági és vagyoni bűncselekményekben a nyomozástól a jogerős döntésig. A tartozás fedezetének elvonása tipikusan akkor merül fel, amikor az adós a szerződéses kötelezettség teljesítése helyett vagyonát elrejti, átruházza vagy „kimenti”, ezzel meghiúsítva a hitelező kielégítését.
📞 Azonnali jogi segítség – 06 30 515 8098
Debrecen • Hajdúböszörmény • Országos képviselet
Mit jelent a tartozás fedezetének elvonása a Btk. szerint?
A bűncselekmény lényege, hogy az elkövető írásbeli szerződésen alapuló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel meghiúsítja a tartozás kiegyenlítését.
Ez a magatartás gyakran polgári jogi jogvitából „csúszik át” büntetőjogi felelősségbe, amikor a vagyonelvonás már nem egyszerű szerződésszegésként, hanem tudatos, hitelezői kielégítést meghiúsító cselekményként jelenik meg.
Tipikus elkövetési formák:
- ingatlan vagy nagyobb értékű ingó vagyon átruházása hozzátartozóra vagy kapcsolt vállalkozásra,
- vagyon elrejtése, elidegenítése vagy színlelt ügylet kötése,
- gazdasági tevékenységhez kapcsolódó követelés „kiüresítése” vagyonkimentéssel.
A jogi minősítés központi elemei:
- írásbeli szerződésen alapuló, fennálló követelés,
- a követelés fedezetéül szolgáló vagyon elvonása,
- a hitelező kielégítésének részleges vagy teljes meghiúsulása,
- az elkövető szándékos magatartása.
Büntetőjogi sajátosságok és védekezési irányok
A gyakorlatban kulcskérdés, hogy:
- a vagyon valóban fedezetként szolgált-e a követeléshez,
- az elvonás oksági kapcsolatban áll-e a hitelező kielégítésének meghiúsulásával,
- a cselekmény szándékos vagyonkimentésnek minősül-e, vagy polgári jogi jogvitán belül marad.
Ön vagy hozzátartozója ellen büntetőeljárás indult?
Az első nyilatkozat és az eljárás korai lépései meghatározhatják az ügy teljes kimenetelét.
📞 Hívja most dr. Szabó Dávid ügyvédet – 06 30 515 8098
Debrecen • Hajdúböszörmény • Országos képviselet
Jogi nyilatkozat
A fenti tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsnak. Minden ügy egyedi elbírálást igényel.