Jogszabályi háttér – Btk. 366. §
⚖️ Kifosztás – Btk. 366. §
(1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett
a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő,
b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, vagy
c) védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást
a) jelentős értékre,
b) csoportosan,
c) bűnszövetségben,
d) kábítószer vásárlásához szükséges anyagi javak megszerzése érdekében
követik el.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást
a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre, vagy
b) jelentős értékre, csoportosan vagy bűnszövetségben
követik el.
tényállás, büntetési tételek és jogi következmények
Stratégiai büntetőjogi képviselet a nyomozástól a jogerős döntésig. A kifosztás a rablás és a lopás határterületén elhelyezkedő, súlyos vagyon elleni bűncselekmény, amely különösen a sértett kiszolgáltatott állapotát használja ki.
📞 Azonnali jogi segítség – 06 30 515 8098
Debrecen • Hajdúböszörmény • Országos képviselet
Mit jelent a kifosztás a Btk. szerint?
Kifosztást követ el az, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett olyan személytől vesz el, aki:
- lerészegítés vagy bódult állapot előidézése miatt védekezésre képtelen, vagy
- az elkövető által más bűncselekmény során alkalmazott erőszak vagy közvetlen fenyegetés hatása alatt áll, vagy
- idős kora vagy fogyatékossága miatt a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására korlátozottan képes.
A bűncselekmény lényege, hogy az elkövető a sértett kiszolgáltatott állapotát használja ki, anélkül, hogy a dolog elvételéhez önálló, aktuális erőszakot vagy fenyegetést alkalmazna (ez különbözteti meg a rablástól).
A jogi minősítés központi elemei:
- az idegen dolog elvétele,
- a jogtalan eltulajdonítási cél,
- a sértett védekezésre képtelen vagy korlátozott állapota,
- az elkövetés körülményei és módja (érték, elkövetők száma, szervezettség).
A minősítés során különösen jelentős az értékhatár, valamint az, hogy a cselekmény csoportosan, bűnszövetségben vagy kábítószerrel összefüggésben történt-e.
Ön vagy hozzátartozója ellen büntetőeljárás indult?
Az első nyilatkozat és a korai eljárási lépések meghatározzák az ügy teljes kimenetelét.
📞 Hívja most dr. Szabó Dávid ügyvédet – 06 30 515 8098
Debrecen • Hajdúböszörmény • Országos képviselet
Jogi nyilatkozat
A fenti tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsnak. Minden ügy egyedi elbírálást igényel.