A számvitel rendjének megsértése.
A büntetőjogi minősítéshez nem elegendő egy adminisztratív hiányosság. A törvényben meghatározott eredmény, így a lényeges hibahatás vagy a vagyoni helyzet áttekintésének, ellenőrzésének meghiúsulása kulcskérdés.
Btk. 403. §
Az oldal a törvényi tényállás alapvető elemeit mutatja be. A pontos minősítéshez a cselekmény időpontjában alkalmazandó jogszabályt is vizsgálni kell.
Büntető Törvénykönyv – hivatalos jogszabály ↗Büntetési tétel: Az alapeset három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett; a Btk. 403. § (3) bekezdése külön minősített esetet szabályoz.
Mely kérdések dönthetik el az ügyet?
Az alkalmazandó számviteli kötelezettség meghatározása
A hibahatások számítása és szakértői kontrollja
Az ellenőrzés tényleges meghiúsulása
Könyvelői, ügyvezetői és más szerepek elhatárolása
Hol merül fel a gyanú?
Az alábbi helyzetek önmagukban nem bizonyítják a bűncselekmény elkövetését.
- Hiányos vagy késve elkészített könyvelés
- NAV-vizsgálatban kifogásolt bizonylatok
- Beszámolók és főkönyvi adatok közötti eltérés
A számviteli jogsértés és a büntetőjogi tényállás között a törvény szerinti eredmény különbséget jelent. Nem minden könyvelési mulasztás valósít meg bűncselekményt.
Az ügy iratai határozzák meg a stratégiát.
A büntetőjogi képviselet alapja a tényállás és a bizonyítékok részletes áttekintése. A kihallgatás, a szakértői bizonyítás, a vagyonra vonatkozó intézkedések és a minősítés kérdéseit együttesen kell értékelni.
Gyanúsítotti idézés vagy vádemelés esetén a vallomástételről és a további eljárási lépésekről az iratok ismeretében célszerű dönteni.
Gazdasági büntetőjogi tudástár
Rövid válaszok.
Minden könyvelési hiba bűncselekmény?
Nem. A Btk. 403. § szerinti törvényi feltételeknek is teljesülniük kell.
Szükséges szakértő?
Az összetett számviteli kérdésekben szakértői bizonyítás gyakran meghatározó.
Az ügyvezető mindig felelős?
A konkrét kötelességeket és az egyéni büntetőjogi felelősség feltételeit személyenként kell megvizsgálni.
Felkészült jogi képviselet
gazdasági büntetőügyekben.
Debrecen · Hajdúböszörmény · Országos képviselet
Jogszabályi háttér – Btk. 403. §
⚖️ A számvitel rendjének megsértése
Btk. 403. §
(1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti, vagy könyvvezetési, beszámoló-készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel
a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy
b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási vagy bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.
(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság körében követik el.
(4) E § alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel húsz százalékát, ésa mérlegfőösszeg húsz százalékát is.Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha az együttes összeg meghaladja az ötszázmillió forintot.