01Mit mond a Büntető Törvénykönyv?

Garázdaság – Btk. 339. §: A garázdaságnál az erőszakos és kihívóan közösségellenes magatartás, illetve annak másokban megbotránkozás vagy riadalom keltésére való alkalmassága meghatározó. A Btk. 339. § a csoportos és más minősített eseteket is külön szabályozza.

Jogforrás: Nemzeti Jogszabálytár – 2012. évi C. törvény ↗. A megfogalmazás közérthető összefoglalás, nem szó szerinti törvényszöveg. Az elkövetéskori jogállapot eltérhet a jelenlegitől.

02Mi dönti el a minősítést?

A büntetőjogi felelősség megítélése nem az elnevezésből vagy egyetlen vallomásból következik. Az alábbi kérdésekre az iratok és a bizonyítékok alapján kell választ keresni.

01 / VIZSGÁLANDÓ KÉRDÉS

Pontosan milyen erőszakos cselekmény történt?

02 / VIZSGÁLANDÓ KÉRDÉS

A magatartás a környezetében objektíve alkalmas volt-e riadalom vagy megbotránkozás keltésére?

03 / VIZSGÁLANDÓ KÉRDÉS

Kik észlelhették a történteket?

04 / VIZSGÁLANDÓ KÉRDÉS

Felmerül-e csoportos, fegyveres vagy felfegyverkezve történő elkövetés?

Elhatárolás – gyakori tévedés

Egy hangos vita önmagában nem feltétlenül garázdaság. A testi sértéssel és rongálással lehetséges kapcsolódást ugyanakkor elemezni kell.

03Milyen bizonyítékok lehetnek döntők?

A bizonyítás iránya az adott ügytől függ, és a terhelő, valamint a mentő körülményeket is értékelni kell. Ezek az adatok különösen fontosak lehetnek:

  • Közterületi kamerák és telefonvideók
  • Tanúk tényleges észlelései
  • Sérülés- és kárdokumentáció
  • Helyszín, napszak és személyek jelenléte

Védelmi fókusz: A kihívóan közösségellenes jelleg és az erőszak bizonyíthatósága nem vezethető le pusztán abból, hogy valaki hangosan viselkedett.

04Hogyan érdemes felépíteni az ügyet?

01A gyanúsítás ellenőrzése

Pontosan mely cselekmény, időpont és Btk.-rendelkezés szerepel a közölt gyanúsításban?

02Iratok és bizonyítékok

A releváns felvételek, dokumentumok, tanúk és szakértői kérdések rendszerezése.

03Indítványok és stratégia

A jogi minősítés, a bizonyítottság és az enyhítő körülmények önálló vizsgálata.

Gyanúsítottként joga van védőt meghatalmazni és – törvényben meghatározott keretek között – megtagadni a vallomástételt. A korai irat- és bizonyítékelemzés azért fontos, mert az egyes eljárási döntések később csak korlátozottan korrigálhatók. Ismerje meg a gyanúsítotti jogokat ↗

05Gyakori kérdések

Garázdaság a kiabálás?

Önmagában a hangos szóváltás nem feltétlenül valósítja meg a törvényi tényállást.

Kell sértett vagy sérülés?

Nem minden esetben; a köznyugalom elleni jelleg és az erőszakos magatartás a döntő.

Lehet több bűncselekmény ugyanabból a verekedésből?

Igen, a testi sértés, rongálás vagy más tényállás alkalmazhatósága is felmerülhet a konkrét tények alapján.

06Kapcsolódó büntetőjogi témák

Az alábbi oldalak eltérő törvényi tényállásokat tárgyalnak. A kereszthivatkozások a jogi elhatárolást és a tájékozódást segítik, nem ismétlik meg a jelen oldal témáját.

Büntetőjogi képviselet ↗   ·   Sértetti képviselet ↗