Testi sértés
Nyolc napon belül vagy azon túl gyógyuló sérülés: az orvosi bizonyíték és a büntetőjogi minősítés kapcsolata.
01Mit mond a Büntető Törvénykönyv?
Testi sértés – Btk. 164. §: A testi sértés a más testi épségének vagy egészségének megsértésére épül. A sérülés gyógytartama, a szándékosság, az elkövetés módja és az esetleges további következmény egymástól elkülönülő bizonyítási kérdés.
Jogforrás: Nemzeti Jogszabálytár – 2012. évi C. törvény ↗. A megfogalmazás közérthető összefoglalás, nem szó szerinti törvényszöveg. Az elkövetéskori jogállapot eltérhet a jelenlegitől.
02Mi dönti el a minősítést?
A büntetőjogi felelősség megítélése nem az elnevezésből vagy egyetlen vallomásból következik. Az alábbi kérdésekre az iratok és a bizonyítékok alapján kell választ keresni.
Az orvosszakértő milyen tényleges gyógytartamot állapít meg?
A terhelt szándéka milyen sérülés okozására irányult?
Tisztázható-e a jogos védelem és a támadás időrendje?
Van-e maradandó fogyatékosság vagy más súlyosabb következmény?
Nem azonos a testi sértés és a garázdaság: az egyik a testi épség, a másik a köznyugalom védelméhez kapcsolódik. Egy eseménynél mindkét körülményt értékelni kell.
03Milyen bizonyítékok lehetnek döntők?
A bizonyítás iránya az adott ügytől függ, és a terhelő, valamint a mentő körülményeket is értékelni kell. Ezek az adatok különösen fontosak lehetnek:
- Orvosi látlelet és kontrollvizsgálatok
- Szakértői vélemény gyógytartamról
- Ütköző tanúvallomások és videók
- A védekezésre és előzményekre utaló nyomok
Védelmi fókusz: A bántalmazás mechanizmusa, az okozatosság, a szándék és az esetleges jogos védelem ellenőrzése nélkül a minősítés nem megbízható.
04Hogyan érdemes felépíteni az ügyet?
Pontosan mely cselekmény, időpont és Btk.-rendelkezés szerepel a közölt gyanúsításban?
A releváns felvételek, dokumentumok, tanúk és szakértői kérdések rendszerezése.
A jogi minősítés, a bizonyítottság és az enyhítő körülmények önálló vizsgálata.
Gyanúsítottként joga van védőt meghatalmazni és – törvényben meghatározott keretek között – megtagadni a vallomástételt. A korai irat- és bizonyítékelemzés azért fontos, mert az egyes eljárási döntések később csak korlátozottan korrigálhatók. Ismerje meg a gyanúsítotti jogokat ↗
05Gyakori kérdések
Mit jelent a nyolc napon túli gyógyulás?
A gyógytartam az egyik fontos határvonal a Btk. 164. § alkalmazásában; nem egyszerűen a táppénzes napok száma.
Elég a sértett látlelete az elítéléshez?
A látlelet fontos bizonyíték, de az elkövető személye, a cselekmény és a szándék külön is vizsgálandó.
Lehet jogos védelemre hivatkozni?
Az ügy összes körülménye alapján felmerülhet, a jogos védelem feltételeit azonban külön kell igazolni.
06Kapcsolódó büntetőjogi témák
Az alábbi oldalak eltérő törvényi tényállásokat tárgyalnak. A kereszthivatkozások a jogi elhatárolást és a tájékozódást segítik, nem ismétlik meg a jelen oldal témáját.
Az ügy részletei számítanak.
Egy jól megválasztott bizonyítási és jogi stratégia az iratok tételes megismeréséből indul ki. Személyes vagy online konzultáció · első alkalom díjköteles.
⚖️ Testi sértés– Btk. 164. §
Btk. 164. § – Testi sértés
164. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.
(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) * A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést
- a) aljas indokból vagy célból követik el,
- b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére követik el,
- c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el, vagy
- d) úgy követik el, hogy az elkövető a cselekményt megelőzően – annak elkövetésével összefüggésbe hozható módon – kábítószert fogyasztott.
(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz.
(6) * A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést
- a) aljas indokból vagy célból követik el,
- b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére követik el,
- c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el,
- d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva követik el,
- e) különös kegyetlenséggel követik el, vagy
- f) úgy követik el, hogy az elkövető a cselekményt megelőzően – annak elkövetésével összefüggésbe hozható módon – kábítószert fogyasztott.
(7) Aki a (3) vagy (6) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.
(9) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt
- a) a (3) bekezdésben meghatározott esetben egy évig,
- b) a (6) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott esetben három évig,
- c) életveszélyes sérülés okozása esetén egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(10) A (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.