Dr. Szabó Dávid
ügyvéd

Sikkasztás büntetése – Btk. 372. § | Védőügyvéd Debrecen
DR. SZABÓ DÁVID / ÜGYVÉD
GAZDASÁGI BÜNTETŐJOG ↗
Gazdasági büntetőjog · Btk. 372. §

Sikkasztás.

A rábízott vagyon sorsa dönti el a jogi minősítést.

A sikkasztás nem egyszerűen egy elszámolási vita. Az eljárás központi kérdése, hogy a dolog idegen és rábízott volt-e, illetve történt-e jogtalan eltulajdonítás vagy sajátként rendelkezés.

Dr. Szabó Dávid ügyvéd
Dr. Szabó Dávid · ügyvéd
01 Hatályos tényállás02 Bizonyítási kérdések03 Ügyvédi képviselet
Törvényi alap

Btk. 372. §

Az oldal a törvényi tényállás alapvető elemeit mutatja be. A pontos minősítéshez a cselekmény időpontjában alkalmazandó jogszabályt is vizsgálni kell.

Büntető Törvénykönyv – hivatalos jogszabály ↗
Btk. 372. § · központi rendelkezés / tartalmi kivonatAki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

Büntetési tétel: Az érték és a minősítő körülmények szerint változó büntetési tétel; a Btk. 372. § (2)–(6) bekezdései irányadók.

Jogi elemzés

Mely kérdések dönthetik el az ügyet?

01 / VIZSGÁLAT

A dolog átadásának és rábízásának jogcíme

02 / VIZSGÁLAT

Tulajdonjog, birtoklás és elszámolási kötelezettség

03 / VIZSGÁLAT

Eltulajdonítás vagy sajátként rendelkezés bizonyíthatósága

04 / VIZSGÁLAT

Értékhatár, üzletszerűség és egyéb minősítő körülmények

Gyakorlati helyzetek

Hol merül fel a gyanú?

Az alábbi helyzetek önmagukban nem bizonyítják a bűncselekmény elkövetését.

  • Vállalkozási elszámolás vagy megbízási jogviszony vitája
  • Átvett készpénz, gépjármű vagy más vagyontárgy visszaadásának vitája
  • Társasági tulajdon és magánvagyon elhatárolása
Fontos elhatárolás

A sikkasztást a rábízott idegen dolog különíti el több más vagyon elleni bűncselekménytől. A hűtlen kezelés és a polgári jogi szerződésszegés eltérő feltételekkel bír.

Védői munka

Az ügy iratai határozzák meg a stratégiát.

A büntetőjogi képviselet alapja a tényállás és a bizonyítékok részletes áttekintése. A kihallgatás, a szakértői bizonyítás, a vagyonra vonatkozó intézkedések és a minősítés kérdéseit együttesen kell értékelni.

Gyanúsítotti idézés vagy vádemelés esetén a vallomástételről és a további eljárási lépésekről az iratok ismeretében célszerű dönteni.

Gyakori kérdések

Rövid válaszok.

Minden vissza nem fizetett pénz sikkasztás?

Nem. A rábízás, az idegen dolog és az elkövetési magatartás tényleges fennállását kell vizsgálni.

Miért számít az érték?

Az elkövetési érték és bizonyos minősítő körülmények befolyásolják a büntetési tételt.

Mit vigyek ügyvédhez?

Átadási iratokat, szerződéseket, elszámolásokat és a releváns üzenetváltásokat.

Dr. Szabó Dávid · ügyvéd

Felkészült jogi képviselet
gazdasági büntetőügyekben.

Debrecen · Hajdúböszörmény · Országos képviselet

A tájékoztatás általános jellegű, nem helyettesíti az egyedi ügyben nyújtott jogi tanácsadást. A jogszabályi rendelkezések időközben módosulhatnak.

⚖️ Jogszabályi háttér – Btk. 372. § (lenyitható blokk)

Sikkasztás – Btk. 372. §

372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a sikkasztást kisebb értékre vagy
  • b) a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást
  • ba) bűnszövetségben,
  • bb) közveszély színhelyén,
  • bc) üzletszerűen

követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a sikkasztást nagyobb értékre,
  • b) a kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon, vagy
  • c) *  a sikkasztást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, régészeti leletre vagy külföldi védelemben részesített ingó kulturális örökségi elemre

követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a sikkasztást jelentős értékre,
  • b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meg határozott valamely módon, vagy
  • c) a sikkasztást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére

követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a sikkasztást különösen nagy értékre vagy
  • b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon

követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

  • a) a sikkasztást különösen jelentős értékre vagy
  • b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés ba)–bc) pontjában meghatározott valamely módon

követik el.

(A jogszabály szövege tájékoztató jelleggel, a hatályos Büntető Törvénykönyv alapján közölve. A pontos jogi megítélés minden esetben az egyedi tényállás függvénye.)