Dr. Szabó Dávid
ügyvéd

Dr. Szabó Dávid ügyvéd – SD monogram
DR. SZABÓ DÁVIDÜgyvéd · Büntetőjogi védelem
Büntetőeljárási útmutatóDEBRECEN · HAJDÚBÖSZÖRMÉNY

2017. évi XC. törvény · Büntetőeljárás

A büntetőeljárás menete.

Mi történik a feljelentéstől a jogerős döntésig? Ismerje meg a legfontosabb fordulópontokat, és válassza ki, hogy Ön most hol tart az eljárásban.

Valós jogszabályi hivatkozások · Ügyvédi képviselet az eljárás teljes tartama alatt
7kattintható eljárási állomás
Be.2017. évi XC. törvény
01–07interaktív eljárási térkép
01 / Az Ön helyzete

Hol tart most az ügye?

Válasszon az alábbi helyzetek közül. Az oldal megmutatja a megfelelő eljárási állomást és a kapcsolódó tájékoztatást. Ez nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak.

Válassza ki az Önt érintő helyzetet.

Az interaktív térképen külön megjelennek a jogok, az ügyvédi feladatok és a jogi alapok.

A teljes eljárási térkép ↓
02 / Interaktív eljárási térkép

Egy eljárás. Több döntő pillanat.

Válasszon a büntetőeljárás hét állomása közül: mindegyik külön megnyitható, és a hozzá tartozó tájékoztatás azonnal megjelenik. A sorrend szemléltető: nem minden ügy jut el a tárgyalásig, egyes intézkedések pedig az eljárás több pontján is előfordulhatnak.

Mind a 7 szakasz választhatóKoppintson a megfelelő állomásra ↓
01 / ELJÁRÁS MEGINDULÁSABe. 348. § (1)

Feljelentés vagy hatósági észlelés

Egy bűncselekmény gyanújáról a hatóság feljelentés vagy más módon szerzett információ alapján is tudomást szerezhet. A feljelentés ténye önmagában nem jelenti senki bűnösségét.

Mi történhet?

Először azt vizsgálják, hogy indokolt-e a nyomozás; törvényi feltételek mellett a feljelentés elutasításának is helye lehet.

Védői szempont

Már a hatósági megkeresés vagy idézés alapján tisztázni kell, milyen minőségben kívánják meghallgatni az érintettet.

Feljelentettek – mire figyeljek? ↗Rendőrségi idézés ↗
01 / 07
Nem kötelező, egyenes útvonal. A gyanúsítás a nyomozáson belüli eljárási cselekmény. Kényszerintézkedések (például letartóztatás vagy bűnügyi felügyelet) csak a törvényi feltételek fennállásakor alkalmazhatók, nem jelentenek kötelező „lépést”. A nyomozás vádemelés nélkül is lezárulhat, és előkészítő ülésen is hozható ítélet.
03 / Nem minden ügy ugyanoda vezet

A két legfontosabb elágazás.

A büntetőeljárás nem automatikus út a tárgyalásig. A döntési pontok jelentőségét a törvény és a konkrét ügy körülményei határozzák meg.

A / NYOMOZÁS VÉGÉN

Vádemelés vagy megszüntetés

A Be. 348. § (5) bekezdése szerint a nyomozás vádemeléssel vagy az eljárás megszüntetésével fejeződik be. A nyomozás alatt más, törvényben szabályozott ügyészi döntésekre is sor kerülhet.

Jogszabály: Be. 348. § (5)

B / ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉSEN

Ítélet vagy további tárgyalás

A bűnösség beismerése és a tárgyaláshoz való jogról lemondás esetén a bíróság csak a törvényi feltételek vizsgálata után fogadhatja el a nyilatkozatot. Más esetben a bizonyítás tárgyaláson folytatódhat.

Jogszabály: Be. 499–504. §

04 / Amit már az elején érdemes tudni

Három jog, amely különösen fontos.

§

A gyanúsítás megismerése

A terhelt jogosult megismerni a gyanúsítás és a vád tárgyát, továbbá azok változását. Ez alapfeltétele az érdemi védekezésnek.

Be. 39. § (1) a) ↗
◈

Hallgatás és vallomástétel

A terhelt vallomást tehet vagy megtagadhatja a vallomástételt; a hallgatás nem zárja ki az eljárás folytatását.

Gyanúsítotti jogok ↗
⚖

Védő igénybevétele

A terhelt jogosult védőt meghatalmazni vagy védő kirendelését indítványozni, és a védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozni.

Védőügyvédi képviselet ↗
A védelem kezdete nem a tárgyalás

Gyanúsítottként idézték?

Már az első kihallgatás előtt fontos lehet áttekinteni az idézés tartalmát, a rendelkezésre álló iratokat és a vallomástétel jogi következményeit. Az adott ügyben a védekezés irányát a bizonyítékok alapján lehet meghatározni.

05 / Gyakori kérdések

A legfontosabb válaszok.

Feljelentés után biztosan lesz bírósági tárgyalás?
Nem. A feljelentés önmagában nem jelent vádemelést. Az eljárás különböző jogszabályi döntések útján vádemelés nélkül is befejeződhet; a bírósági szakban pedig törvényi feltételekkel az előkészítő ülésen is születhet ítélet.
Gyanúsítottként köteles vagyok vallomást tenni?
Nem. A Be. 39. § (1) f) pontja és 185. §-a alapján a terhelt jogosult a vallomástétel megtagadására. Ettől az eljárás tovább folytatódhat. A hallgatás és a vallomástétel mérlegelése az adott ügy tényállásától és bizonyítási helyzetétől függ.
Mi a különbség a gyanúsított és a vádlott között?
A Be. 38. §-a szerint a terhelt a nyomozás során gyanúsított, a vádemelés után vádlott. A két elnevezés az eljárás eltérő szakaszát jelöli.
Az előkészítő ülésen kötelező beismerni?
Nem. A beismerésről és a tárgyaláshoz való jogról lemondásról a vádlott dönt. A nyilatkozat elfogadását a bíróság a Be. 504. § feltételei szerint vizsgálja. A következményeket célszerű védővel előzetesen áttekinteni.
Meddig lehet fellebbezni az elsőfokú ítélet ellen?
A Be. 582. § különbséget tesz a kihirdetéssel és a kézbesítéssel közölt ítélet között. A kihirdetéskor a fellebbezés azonnal bejelenthető, vagy arra 3 munkanap fenntartható; a kézbesítéssel közölt ítéletnél főszabály szerint 8 nap áll rendelkezésre. A konkrét ítélet jogorvoslati tájékoztatása és az esetleges különös szabályok irányadók. Fellebbezésről bővebben ↗
A letartóztatás a büntetőeljárás kötelező része?
Nem. Letartóztatás csak a törvényi feltételek fennállása esetén rendelhető el, és a nyomozás vagy a bírósági eljárás nem feltételezi automatikusan annak alkalmazását. Letartóztatás – részletes tájékoztató ↗
06 / Következő lépések, tudástár

Az Ön helyzetéhez kapcsolódó oldalak.

A konkrét eljárási helyzet részleteihez válasszon célzott tájékoztatót, vagy egyeztessen közvetlenül ügyvéddel.

Dr. Szabó Dávid ügyvéd

A megfelelő védekezés időben kezdődik.

Büntetőjogi védelem a nyomozástól a bírósági eljáráson át a jogorvoslatig. Személyes ügyvédi konzultáció Debrecenben és Hajdúböszörményben, egyeztetés alapján más helyszínen is.

© Dr. Szabó Dávid ügyvéd · Büntetőeljárás · Debrecen

A büntetőeljárás több, egymásra épülő szakaszból áll, amelyekben eltérő jogi lehetőségek, döntési helyzetek és védelmi eszközök állnak rendelkezésre.

A megfelelő védekezési stratégia szempontjából ezért nem mindegy, hogy a védő mikor kapcsolódik be az eljárásba.

Nyomozás és gyanúsítotti kihallgatás

A büntetőeljárás korai szakasza meghatározó jelentőségű lehet. Már az első gyanúsítotti kihallgatás előtt célszerű áttekinteni a rendelkezésre álló információkat, és kialakítani a védekezés irányát.

A vallomástétel kérdésében sem célszerű megfelelő jogi mérlegelés nélkül dönteni. Elég egy óvatlan szó.

Vádemelés és előkészítő ülés

A vádemelést követően a büntetőeljárás bírósági szakaszba lép, amelynek kiemelt jelentőségű része az előkészítő ülés.

Ebben a szakaszban a terhelt olyan döntéseket hozhat, amelyek alapvetően meghatározhatják az eljárás további menetét és annak lehetséges kimenetelét.

A büntetőeljárásban egyes döntések később már nem vagy csak korlátozottan korrigálhatók, ezért a védelem megfelelő időzítése különösen fontos.

A beismerő nyilatkozat, a tárgyaláshoz való jogról történő lemondás, valamint a bizonyítási indítványok kérdése különösen alapos ügyvédi előkészítést igényel.

Tárgyalás és jogorvoslat

Amennyiben az ügy tárgyaláson folytatódik, a védelem feladata a bizonyítékok részletes vizsgálata, a szükséges bizonyítási indítványok előterjesztése és a terhelt jogainak következetes érvényesítése.

Az ügydöntő határozattal szemben a törvényi feltételek fennállása esetén jogorvoslatnak lehet helye.

Védelem a büntetőeljárás teljes tartama alatt

Védőügyvédként vállalom a védelem ellátását a nyomozati szaktól a jogerős befejezésig, ideértve a hatóságok és bíróságok előtti képviseletet, a szükséges beadványok elkészítését és a védelmi stratégia kialakítását.

Büntetőjogi védelem Debrecenben

Ha büntetőeljárás indult Önnel vagy hozzátartozójával szemben, kérjen személyes vagy online konzultációt.

👉 Kapcsolódó oldal: Gyanúsítotti jogok


📞 Dr. Szabó Dávid ügyvéd – 06 30 515 8098
Debrecen • Hajdúböszörmény • Országos képviselet

A fenti tájékoztatás kizárólag általános információs célokat szolgál, és nem minősül jogi tanácsnak, jogi véleménynek vagy jogi szolgáltatás nyújtásának. Az egyes ügyek megítélése minden esetben az egyedi körülményektől, a hatályos jogszabályoktól és a konkrét ható