Dr. Szabó Dávid
ügyvéd

DR. SZABÓ DÁVID ÜGYVÉD
Főoldal / Családjog / Gyermekelhelyezési per
PTK. 4:167. § (1)A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése
„A különélő szülők megállapodásának hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. A bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll.”

Hatályos jogszabályi részlet · 2013. évi V. törvény · Ptk.

Teljes jogszabály megtekintése ↗
Családjog • Debrecen • Hajdúböszörmény

Gyermekelhelyezési per.Jogi biztonság a gyermek érdekében.

A köznyelvi „gyermekelhelyezési per” jogi kérdése elsősorban a szülői felügyelet gyakorlása, a gyermek lakóhelye és gondozásának rendje. Egyezség és vitás eljárás esetén is a gyermek tényleges érdekei alapján kell megtervezni a jogi lépéseket.

Szülői felügyeletKözös felügyeletVáltott gondoskodásBírósági módosítás
01 / Jogi fogalmak

Három különböző jogi helyzet.
Nem ugyanazt jelentik.

A pontos jogi kérelem és a bizonyítás megválasztásához először a fogalmakat és az igényelt rendezést kell elkülöníteni.

01

Egyik szülő által gyakorolt felügyelet

A bíróság a felügyelet gyakorlását az egyik szülőre bízhatja. A különélő szülő a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben főszabály szerint továbbra is közösen dönt a másik szülővel, kivéve, ha a bíróság ezt a jogát korlátozta vagy megvonta.

02

Közös szülői felügyelet

A szülők a felügyeleti jogokat közösen gyakorolják. A Ptk. 4:167. § (1) alapján – megfelelő feltételek esetén – akár az egyik szülő kérelmére is elrendelhető.

03

Váltott gondoskodás

A közös szülői felügyelet egyik lehetséges formája, amelynél a szülők felváltva, azonos időtartamban gondoskodnak a gyermekről. A gyermek érdeke és a tényleges megvalósíthatóság döntő jelentőségű.

Jogi különbség: A közös szülői felügyelet nem jelenti automatikusan az 50–50%-os időmegosztást. A váltott gondoskodás speciális rendezés, amelyről a Ptk. 4:167/A. § rendelkezik.
Különélő szülők • Ptk. 4:175. §

Ki dönt a gyermek lényeges kérdéseiben?

Az egyik szülő által gyakorolt szülői felügyelet nem azonos azzal, hogy a másik szülőt minden fontos döntésből kizárják.

Ptk. 4:175. § (1)Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok
„A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.”
01

Név és állampolgárság

A kiskorú nevének meghatározása vagy megváltoztatása, továbbá állampolgárságának megváltoztatása.

02

Tartózkodási hely

A törvény szerinti, a szülő lakóhelyétől eltérő tartózkodási hely, valamint huzamos vagy letelepedési célú külföldi tartózkodási hely kijelölése.

03

Iskola és életpálya

A gyermek iskolájának és életpályájának megválasztása is a törvényben felsorolt lényeges kérdések közé tartozik.

Mi történik vita esetén? Ha a különélő szülők a Ptk. 4:175. § (2) bekezdésében meghatározott közös jogosítványokról nem tudnak megállapodni, a (3) bekezdés szerint a gyámhatóság dönt. A gyermekkel együttélő szülőt a Ptk. 4:174. § alapján tájékoztatási kötelezettség is terheli. Minden ügyben vizsgálni kell, hogy a bíróság korlátozta vagy megvonta-e a különélő szülő érintett jogát.
02 / Ügytípusok

Melyik kérdésben van szüksége képviseletre?

Válasszon egy élethelyzetet. Az alábbi tájékoztatás a témák elhatárolását segíti, nem egyedi ügyre szóló jogi állásfoglalás.

Szülői felügyeleti per

A bírósági rendezés előkészítése

Ha a szülők nem tudnak megállapodni a felügyelet gyakorlásáról, a bíróság a gyermek érdekeinek mérlegelésével dönt. A kérelemhez kapcsolódó tények és bizonyítékok pontos rögzítése meghatározó.

Kérjen időpontot e-mailben ↗
03 / Módosítás és kapcsolattartás

Új döntés vagy korábbi határozat változtatása?

Nem azonos eljárás, ha a felügyeletet még nem rendezték, vagy már van hatályos döntés, de a körülmények megváltoztak.

Ptk. 4:170. §

A szülői felügyelet megváltoztatása

A korábbi egyezség vagy döntés alapjául szolgáló körülmények lényeges módosulása és a gyermek érdeke egyaránt vizsgálandó. A jogszabály a felróhatóan előidézett helyzetekre korlátozást is tartalmaz.

Kapcsolódó, de eltérő ügy

Kapcsolattartás módosítása

Ha a vita kizárólag a láthatás időpontját, módját vagy teljesítését érinti, nem feltétlenül a szülői felügyelet újrarendezése a megfelelő eljárás.

Kapcsolattartás módosítása – külön aloldal ↗

A gyermek véleménye: A gyermek meghallgatására és a 14. életévét betöltött gyermek egyetértésére külön törvényi szabályok vonatkoznak (Ptk. 4:171. §). A korábbi döntés módosításához előírt feltételeket ez önmagában nem helyettesíti.
04 / Az ügyvédi munka

Átlátható, felépített eljárási stratégia.

Az ügy összetettségéhez igazodó előkészítés – a szükséges jogi lépések túlzó ígéretek nélkül.

01

Jogi helyzetelemzés

A gyermek helyzete, a meglévő megállapodások és a korábbi döntések áttekintése.

02

Bizonyítási terv

A lényeges tények, dokumentumok és indítványok meghatározása.

03

Egyezség vagy per

Megállapodás előkészítése, illetve kereset vagy ellenkérelem kialakítása.

04

Bírósági képviselet

Tárgyalási felkészítés, beadványok és következetes jogi képviselet.

05 / Gyakran ismételt kérdések

Fontos válaszok röviden.

A részletek mindig az ügy tényállásától és a gyermek egyedi körülményeitől függenek.

Ha csak én gyakorlom a szülői felügyeletet, minden kérdésben egyedül dönthetek?

Nem. A Ptk. 4:175. § (1) alapján a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a különélő szülők főszabály szerint akkor is közösen gyakorolják jogaikat, ha a felügyeletet csak az egyik szülő gyakorolja. Kivétel, ha a bíróság a különélő szülő jogát e tekintetben korlátozta vagy megvonta. A lényeges kérdések körét a Ptk. 4:175. § (2) bekezdése határozza meg. A közös döntési jogok részletesen ↑

Mit tehetek, ha nem értünk egyet az iskolaválasztásban vagy a gyermek külföldi tartózkodásában?

A Ptk. 4:175. § (2) szerinti közösen gyakorolt jogosítványok körében fennálló vita esetén a (3) bekezdés alapján a gyámhatóság dönt. A konkrét körülményeket és az esetleges jogkorlátozó bírósági határozatot külön értékelni kell.

Kérhetek közös szülői felügyeletet, ha a másik szülő nem ért egyet?

Igen, a Ptk. 4:167. § (1) alapján az egyik szülő kérelmére is elrendelhető, amennyiben a bíróság szerint ez a gyermek érdekében áll. Ez azonban nem automatikus következmény.

A közös szülői felügyelet automatikusan váltott gondoskodást jelent?

Nem. A közös joggyakorlás és a gyermek két szülő közötti, azonos időtartamú gondozása különböző kérdések. A váltott gondoskodás részletszabályai a Ptk. 4:167/A. §-ában találhatók.

Módosítható egy korábbi gyermekelhelyezési ítélet?

Igen, de a Ptk. 4:170. § feltételrendszerét teljesíteni kell: a korábbi döntést megalapozó körülmények lényeges változását, valamint a gyermek érdekét vizsgálják.

A 14 éves gyermek maga dönthet arról, hol él?

A 14. életévét betöltött gyermek egyetértésének kiemelt jogi jelentősége van, de az ügy nem egyszerűen szabad választás kérdése. A gyermek érdekét, a Ptk. 4:171. §-át és az esetleges módosítás külön feltételeit együtt kell vizsgálni.

Mit tehetek, ha csak a kapcsolattartás nem működik?

El kell különíteni, hogy a meglévő rend módosítására van-e szükség, vagy annak végrehajtása merül fel. Erről külön tájékoztató olvasható a kapcsolattartási oldalon ↗.

Lehetséges online konzultáció?

Igen. Előzetes időpont-egyeztetéssel személyes és online konzultáció is kérhető. Az első konzultáció díjköteles.

Dr. Szabó Dávid ügyvéd

A gyermek jövőjét érintő döntéseket jogilag is fel kell készíteni.

Szülői felügyelet rendezése, közös szülői felügyelet, váltott gondoskodás vagy korábbi határozat módosítása esetén kérjen előzetes konzultációs időpontot.

Az első konzultáció díjköteles. Személyes konzultáció: Debrecen · Hajdúböszörmény. Online konzultáció is elérhető, előzetes egyeztetéssel.

Általános jogi tájékoztatás, nem minősül a konkrét ügyben adott egyedi jogi tanácsnak. Jogszabályi kiindulópont: 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:164., 4:167., 4:167/A., 4:170–171., 4:174–175. §. Hivatalos jogszabályforrás ↗